A BUX-index a napokban történelmi csúcsot döntött. Először lépte át a 100 ezer pontos határt. Ennek kapcsán Tóth Tibor az Indexnek azt mondta, ha úgy gondolnák, hogy most vannak a csúcson, és innen már nincs hová fejlődni, az azt jelentené, hogy nincs bennük elég ambíció. Viszont bőven van még tér a növekedésre.

A  Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója szerint a versenyképességhez és innovációhoz nélkülözhetetlen egy jól működő tőkepiac. Ezért a legtöbb állami céget bevezették a tőzsdére, és emellett komoly hangsúlyt fektettek a lakosság pénzügyi edukációjára is.

Azt is elmondta, hogy Magyarország Deél-Korához hasonló útra lépett az elmúlt 10–12 évben. A cél itt is az, hogy hazai cégek váljanak domináns szereplőkké, előbb itthon, majd a régióban és nemzetközi szinten is. Az OTP már jó példa erre, amely 30 éve lépett a tőzsdére, és több tőzsdei vállalat is elindult ebbe az irányba. De hogy ennek a stratégiának milyen hosszú távú eredménye lesz, azt igazán csak 5–10–15 év múlva tudjuk megítélni. Akkor derül ki, hány ilyen céget sikerül valóban tőzsdei pályára segíteni, és azok meddig jutnak el.

Tóth Tibor kiemelte, hogy az USA előnye pont az, hogy egységes, nagy piacot kínál, fejlett tőkepiaci termékekkel. Európa ezzel szemben széttagolt, túlszabályozott, és hiába beszélünk már több mint 10 éve tőkepiaci unióról, érdemi előrelépés nem történt. Mindenki támogatja elvben, de senki nem akarja feladni a saját szabályozását vagy tőzsdéjét. Amerika az innovációban, Európa a szabályozásban lett benchmark, de ez a versenyképességre nézve hátrányos. Szükség lenne egy észszerű deregulációra, egyszerűbb szabályokra és valódi integrációra – persze úgy, hogy közben a saját tőkepiacainkat is erősítjük. 

„Magyarországon a lakosságnak jelentős megtakarításai vannak, jelenleg körülbelül 111 ezer milliárd forint összértékben, ami számomra pénzügyi szakemberként nagyon nagy összeg, ugyanakkor egyben fájó szám is. Ez ugyanis azt jelzi, hogy sok pénz „áll” a lakosságnál, de nem feltétlenül hatékonyan hasznosul a gazdaságban” – jelentette ki.

Jelenleg nagyjából 20 ezer milliárd forint van készpénzben vagy látra szóló betétben, amely gyakorlatilag kamat nélkül pihen. Ezzel szemben, ha a tőzsdei hozamokat nézzük, az elmúlt több mint három évtizedben átlagosan évi 14 százalék körül mozogtak.

Ez azt jelenti, hogy hatalmas elmaradt haszonról beszélünk, amit az óvatos megtakarítók feláldoznak. Ráadásul a lakosság pénzügyi vagyonának csupán körülbelül 2,8 százalékát fektetik tőzsdei részvényekbe, ami nagyon alacsony arány.

A teljes cikket az Indexen olvashatja.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!