Időarányosan kedvezően alakult a központi költségvetés finanszírozása az első félévben: az egész évre tervezett forrásbevonás nettó 96 százaléka teljesült – közölte az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK).

  • Az intézményi forintpiacon a nettó forint intézményi finanszírozási terv 75 százaléka, míg a bruttó aukciós kibocsátási terv 50 százaléka teljesült.
  • A lakossági piacon érdemi portfólió-átrendeződés mellett jelentős átárazódások történtek.
  • Az ÁKK kiemelkedően sikeresnek tartja a júniusi dollárkötvény kibocsátást (4 milliárd dollár).

Közzétette az ÁKK az idei finanszírozási terv alakulását az év első felében. Ebből kiderült, hogy az intézményi forint piac nettó kibocsátási tervnek 75 százaléka, a forint lakossági piacnak 45 százaléka, a nettó devizafinanszírozási tervnek pedig 148 százaléka teljesült. A központi költségvetés adósságának átlagos hátralévő futamideje 5,6 év, ezen belül a forintadósságé 4,1 év, a devizaadósságé pedig 9 év.

Az első félévben összesen 8 209 milliárd forintnyi bruttó kibocsátás történt, amely az egész éves terv 68 százaléka. Ezen belül a devizafinanszírozási terv 91 százalékban teljesült, míg a forint intézményi piacon 50 százalékos a teljesülés mértéke. Az ÁKK a júniusban módosított finanszírozási tervben 5 023 milliárd forintban határozta meg a forint lakossági állampapírokra vonatkozó éves bruttó kibocsátást, amelyből időarányosan 3 563 milliárd forintnyi teljesült. Ez 71 százaléka az egész évre tervezett bruttó értéknek.

Tovább nőtt a lakosság állampapír állománya

2025 első félévében a Prémium Magyar Állampapírok (PMÁP) átárazódása mellett is nőtt a háztartások teljes állampapír-állománya, amely június végén az ÁKK becslése alapján 12 949 milliárd forintot tett ki, ami az év eleje óta 110 milliárd forinttal nőtt. Ezzel a lakossági állampapír részarány az államadósságon belül jelenleg 20,2 százalékon áll.

A lakossági befektetők a PMÁP kamatok és lejáratok egy részét Bónusz és Fix Magyar Állampapírba fektették be, emellett jelentős érdeklődés alakult ki az intézményi állampapírok (DKJ és kisebb részben intézményi Magyar Államkötvények) felé. A PMÁP aránya a lakossági állampapír portfólión belül 37 százalékra csökkent az év eleji 59-ról, így mérséklődött az államadósság inflációs kitettsége is. A 2025-ben alacsonyabb kamatra váltó PMÁP-sorozatok visszaváltási aránya az év eleji állományhoz viszonyítva 32 százalék körüli.

Június végén a lakossági állampapírral rendelkező ügyfelek száma Magyarországon 767 672 fő volt, ami a 2024. év végi szinthez képest közel 48 ezerrel kevesebb lakossági állampapír ügyfelet jelent.

A második negyedévben is a Fix Magyar Állampapír (FixMÁP) és a Bónusz Magyar Állampapír volt a legnépszerűbb lakossági termék, a féléves bruttó értékesítésük együttesen 2 676 milliárd forint, ami magasabb, mint a teljes PMÁP állomány 2 529 milliárd forintos csökkenése. A pénzpiaci hozamokhoz igazodó Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP) részaránya 31 százalékon alakult a félév végére.

A lakossági állampapírok és a lakossági tulajdonú intézményi állampapírok becsült együttes állománya a félév végére 13 289 milliárd forintra emelkedett, ez 397 milliárd forinttal haladta meg a december végi értéket.

A lakossági kézben lévő teljes állampapír állomány alakulása

Így alakult a forint intézményi piac

Az intézményi forint állampapírok állománya 28 365 milliárd forint (amely tartalmazza az Önkormányzati Magyar Államkötvények 123 milliárd forintos állományát is), ezen belül a devizakülföldiek aránya 19,6 százalék, szemben a 2024. év végi 17,6-os értékkel.

A módosított finanszírozási tervben az ÁKK nettó 2 065 milliárd forintra csökkentette a finanszírozás gerincét adó intézményi forint kötvény piacon 2025-ben kibocsátani tervezett mennyiséget. Ebből időarányosan 1 343 milliárd forint teljesült, mely a tervezett mennyiség 65 százaléka. A diszkont kincstárjegyek (DKJ) teljes állománya 2025 június végén 2 921 milliárd forint, ami jelentős növekedést mutat. Az állomány megváltozásában a lakosság által vásárolt DKJ 59 százalékot képvisel.

A júniusi módosított finanszírozási tervben az intézményi forintkötvények esetében bruttó 4 085 milliárd forintra csökkent az aukciós kibocsátási terv, amelyből időarányosan 50 százalék teljesült.  

Az év első hat hónapja során a DKJ-állomány 477 milliárd forinttal 2 921 milliárd forintra emelkedett az intézményi és lakossági befektetők megnövekedett keresletének köszönhetően. Az első félévében összesen 1 560 milliárd forintnyi Diszkont Kincstárjegyet hirdetett meg aukciókon az ÁKK, ezekre 3 037 milliárd forintnyi ajánlat érkezett, így a fedezettségi arány a DKJ aukciókon átlagosan 1,95 volt. 

Deviza intézményi piac

Az egész évre tervezett deviza forrásbevonás jelentős része teljesült az első hat hónapban: az éves tervezett bruttó devizakibocsátás 91 százaléka valósult meg június végéig. Januárban az ÁKK többszörös túljegyzés mellett 2,5 milliárd euró értékben adott el devizakötvényeket, melyből 1 milliárd euró zöld kötvény volt.

Ezt követően júniusban – a pénzforgalmi szemléletű hiány megemelését követően –, az ÁKK 4 milliárd dollár értékű kötvénykibocsátást hajtott végre, szintén többszörös túljegyzés mellett. 

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!