Kerekasztal beszélgetésen vitatták meg tőkepiaci szakértők, hogyan érdemes elemzői, befektetői szemmel tekinteni a mesterséges intelligencia-kapcsolat vállalatokra, mennyire lehet beszélni túl magas értékeltségi mutatókról, vagy a valóságtól elrugaszkodó tőzsdei árfolyamokról.

A felvetés jogos, a beszélgetés résztvevői körében is élénken él a 2000-es dotcom lufi emléke. 

Kapcsolódó

A nagy techcégek százmilliárdokat fordítanak adatközpontokra és kapcsolódó beruházásokra — ezek olyan összegek, amelyek kisebb országok GDP‑jéhez hasonlíthatók —, amelyektől az elemzők jelentős bevétel‑ és termelékenység‑javulást várnak. 

Bukta Gábor, a Concorde elemzési osztályvezetője szerint, majd csak évek múlva derül ki, hogy amit most látunk az AI-kapcsolt részvényekben, az buboréknak tekinthető e, az AI-sztori azonban mindenképp megkerülhetetlen.

Bukta Gábor, Árokszállási Zoltán és Cinkotai Norbert elemzők az AI Summiten

A K&H Értékpapír vezető elemzője, Cinkotai Norbert azok táborát erősíti, akik nem látnak buborékot, elég csak a hagyományos értékeltségi mutatókra tekinteni (P/E). Itt az a helyzet állt elő, hogy a vezető tech cégek rengeteget költenek AI-beruházásokra, de ezzel párhuzamosan a profit is szépen emelkedik, vagyis a fundamentumok jók és alátámasztják a tőzsdei árfolyamokat, nincs szó pusztán jövőbeni profitígéretekre építő mániáról, mint a 2000-es év környékén. Ráadásul az AI biztosan értéket is teremt, elég csak arra gondolni, hogy a mesterséges intelligenciát szinte mindenki tudja használni a mindennapjaiban.  

A makrogazdasági megközelítés is érdekes – hívta fel a figyelmet Árokszállási Zoltán, az MBH Bank Elemzési Centrum vezetője. Az amerikai GDP évi átlag 2 százalékkal bővül, a növekedésnek idén például 40 százaléka a mesterséges intelligencia beruházásoknak lesz köszönhető. Mik ezek a beruházások? Adatközpontok, illetve elektromos infrastruktúra fejlesztések.

Varjú Péter, az  Erste értékpapír és derivatív kereskedés vezetője is párhuzamot vont a 25 évvel ezelőtti eseményekkel, a sztori azonban most alapvetően más. Azonban nem árt némi óvatosság: a AI-beruházások iszonyatos összegekre rúgnak, a piac most lényegében azt próbálja megfejteni, hogyan lesz fizetőképes kereslet majd az AI-szolgáltatásokra.

A magnificent seven vállalatok AI (adatközpont, egyéb) beruházásai éves szinten a magyar nominális GDP összegével egyenértékűek, közben pedig egyre durvább capex prognózisok jelennek meg, 2027-ra például ezek a költések összesen 400 milliárd dollárra is rúghatnak. 

A fenti sok-sok kérdőjel miatt nem könnyű a portfóliómenedzserek dolga sem. Az indexkövető ETF-ek stabil vásárlók (a magnificent seven vállalatok súlya az S&P 500 indexben már 34-35 százalék, szóval lényegében az is befektet az AI-sztoriba, aki csak az indexet vásárolja meg), az aktív portfóliókezelők sem igazán tehetik meg, hogy ezeket a papírokat alulsúlyozzák, hiszen ezeknek a részvényeknek az árfolyama a magasnak is gondolható értékeltség ellenére stabilan emelkedik. Ráadásul továbbra is erős a befektetők körében az úgynevezett FOMO, azaz a kimaradástól való félelem. 

Cinkotai Norbert szerint továbbra is kérdés, hogyan monetizálható az AI technológia, nem tudhatjuk, hogy sok év múlva termékek vagy szolgáltatások hogyan és milyen áron lesznek értékesítve. Ha ez konkretizálódik, akkor lehet visszatérni a megtérülési mutatókra. 
 
 
 

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!