Jelentős emelkedéssel zárult a kereskedés a hazai tőzsdén, a pozitív hangulat egész nap kitartott, végül átlépte a 100 ezer pontos határt is a BUX, története során először.  

Az igazi poén persze az lett volna, ha a 100 000 pont már június 21-én megdől, aznap volt kerek 35 éves a Budapesti Értéktőzsde, de a befektetők így sem lehetnek elégedetlenek.  

Tőzsdetörténelem

1990. június 21-én volt a Budapesti Értéktőzsde alakuló közgyűlése, amely eredményeként még aznap megnyitotta kapuit a tőzsde.   

A 41 alapító taggal és egyetlen bevezetett részvénnyel, az IBUSZ-szal  létrejött Budapesti Értéktőzsde életében meghatározó szerepet játszott az alapítással egy időben kezdődött magyarországi privatizáció. Bár a nagyobb állami cégek értékesítése gyakran stratégiai befektetők bevonása révén történt, különösen a kilencvenes évek elején számos vezető magyar társaság (így például az IBUSZ, a Skála-Coop, a Mol, az OTP, a Matáv ma Magyar Telekom, a Domus, a Globus, és a Richter Gedeon) magánosításában játszott a tőzsde jelentős szerepet.  

Mit érdemes tudni a BUX-ról? 

  • A BUX index a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) hivatalos részvényindexe, amit 1991. január 2-án vezettek be. 
  • A név a „Budapest Stock Exchange Index” rövidítéséből ered. 
  • Az index célja, hogy mérje a magyar tőzsde legnagyobb és leglikvidebb részvényeinek teljesítményét. 
  • Kezdetben a BUX értéke 1000 pont volt, és néhány vezető részvény alkotta. 
  • Az 1990-es évek közepén a magyar tőzsde rohamos növekedésnek indult, a privatizációk és külföldi befektetések hatására. 
  • 2007-ben, a globális pénzügyi válság előtt a BUX rekordot döntött, 30 000 pont fölé emelkedett. 
  • A 2008-as válságban az index jelentősen visszaesett, több mint 60 százalékos zuhanást szenvedett el. 
  • Legalacsonyabb értéke 717 pont volt, 1995-ben 
  • A BUX súlyozott index, legnagyobb szereplői a magyar gazdaság meghatározó vállalatai, például az OTP Bank, a Mol, a Richter Gedeon és a Magyar Telekom. 

Mik voltak a mérföldkövek?

A BUX a magyar tőzsde legnagyobb, leglikvidebb részvényeit tartalmazza, többek között az OTP Bank, a Mol, a Richter Gedeon és a Magyar Telekom papírjait. A BUX egy total return index, ami azt jelenti, hogy az osztalékokat is újra-befektetettként számolja, így valósabb képet ad a befektetők teljes hozamáról. A történelmi minimumát 1995 januárjában érte el, ekkor mindössze 717,47 pont volt az értéke. 

Az első jelentős csúcspontját 2007-ben, a pénzügyi válság előtt érte el, amikor 30 000 pont fölé emelkedett. A 2008-as válság súlyos visszaesést hozott, de az index később fokozatosan újra emelkedni kezdett.

2017-ben először lépte át a 40 000 pontos határt, majd 2021-ben már 50 000 pont fölé is került.

A BUX-ot negyedévente felülvizsgálják, és a kosár összetétele a részvények piaci kapitalizációja és forgalma alapján változik. Az index fontos támpont a magyar befektetők és nemzetközi intézményi szereplők számára egyaránt. A BUX nemcsak a magyar tőzsde hangulatát jelzi, hanem hosszú távon a magyar gazdaság állapotáról is képet ad. 

A BUX 2024 végén 79 326 ponton zárt, a 100 ezer pontig 26 százalékkal erősödött, alig több mint fél év alatt. Az elmúlt közel 3 évben az emelkedés szinte töretlen volt, ezen idő alatt az index értéke majdnem a háromszorosára nőtt. 

Húsz év nem volt ilyen jó formában a hazai részvénypiac

A BUX index már kilenc hónapja emelkedik egyhuzamban. Ilyen hosszú szériára legutóbb 2005-ben volt példa, amikor egy 10 negyedéves sorozat szakadt meg. A trend egyértelműen további magasságokba mutat, a vállalati értékeltségek alapján továbbra is nagy a relatív olcsó papírok felértékelődési potenciálja.

A Raiffeisen elemzői szerint az MNB kamatcsökkentések elmaradása nem kell, hogy negatívan hasson a részvényárfolyamokra, sőt, a lomha gazdaság is másodlagos tényező lehet, legalábbis a nemzetközileg is diverzifikált nagypapírok körében.

A Donald Trump által gerjesztett bizonytalanság hatására háttérbe szoruló amerikai befektetések nyertese Európa és kisebb mértékben a feltörekvő piacok. Ez a trend fennmaradhat a harmadik negyedévben, még ha enyhébb ütemben is.

Kapcsolódó

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!