Kármán András pénzügyminiszter a Budapesti Értéktőzsde pénteki rendezvényen arról beszélt, hogy a kormány szerint a tőkepiac fejlesztése, a tőzsdei kibocsátások elősegítése mellett az is egészségesebb szerkezetű gazdasági növekedést eredményezne Magyarországon, ha a belföldi megtakarítások minél nagyobb arányban találnák meg az utat a tőkepiacra.

A BÉT teljesítménye ehhez a bizalom alapja lehet, hiszen a tőzsdeindex sorra döntötte a csúcsokat az elmúlt hetekben, első féléves emelkedése alapján pedig a világ legjobbjai közé tartozik - tette hozzá.
Az is cél, hogy a hazai közép- és nagyvállalatok a banki hitelek mellett természetes növekedési és finanszírozási forrásként tekintsenek a tőzsdére.
Varga Mihály a Magyar Nemzeti Bank elnöke hozzátette, a hazai tőzsde mérete több mint négy és félszeresére nőtt az elmúlt bő tíz évben, a részvénykibocsátók száma pedig közel 40-nel emelkedett, így jelenleg már 154 vállalat papírjai forognak a hazai kereskedésben.
A BUX-index értéke rendre történelmi csúcsokat állít be, így ma már a 140 ezres szint közelében teljesít, a Budapesti Értéktőzsde minden mutató alapján a világ élvonalába került, a régióban pedig Varsó után a második legfontosabb tőzsde – tette hozzá.
A jegybankelnök kiemelte: a Magyar Nemzeti Bank szemszögéből a lakossági megtakarítások tőzsdei becsatornázásának további növelése különös jelentőséggel bír.

Jelenleg a lakosság 124 ezer milliárd forintot meghaladó pénzügyi vagyonnal rendelkezik, amelynek szabadon felhasználható része mintegy 26 ezer milliárd forintot tesz ki, így még mindig van lehetőség a továbblépésre.
Varga Mihály felhívta a figyelmet arra is: a BÉT eredményei jól illeszkednek a Magyar Nemzeti Bank általános célrendszeréhez, amelynek központi eleme a stabilitás. Ennek tükrében az elmúlt bő egy év eredményesnek bizonyult, hiszen az infláció júniusban 1,7 százalék volt, a forint-euró árfolyam a tavaly áprilisi 410 forintos szinthez képest ma már 360 forint körül alakul, a tartalékok összege pedig rekordszinten, 61 milliárd eurón áll.
Tóth Tibor, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója a rendezvényen úgy fogalmazott: meggyőződésük, hogy a magyar tőkepiac erősítése közös érdek, amely hozzájárul a hazai vállalkozások versenyképességének javításához, a beruházások ösztönzéséhez és a gazdaság hosszú távú növekedéséhez.
A Budapesti Értéktőzsde a jövőben is nyitott és konstruktív partnerként kíván hozzájárulni minden olyan kezdeményezéshez, amely ezeket a célokat szolgálja.

A rendezvény résztvevői emlékeztettek arra, hogy a lakosság sajnos még mindig kisebb mértékben vásárol csak tőzsdei részvényeket, a megtakarításaiknak csak 3 százaléka megy ebbe az irányba, miközben az Európai Unió átlaga 6 százalék.
Van potenciál abban, hogy a lakossági megtakarításokat tovább tudjuk csatornázni a tőzsde irányába. A jegybank ezt tekinti a BÉT meghatározó tulajdonosaként az ő fő feladatának. Szeretnénk, ha a lakosság minél inkább a magyar tőzsde irányába fordulna, és olyan innovatív cégeknek adna lehetőséget a megjelenésre, amelyeket a kereskedelmi banki szektor csak kisebb mértékben mer finanszírozni a kockázatok miatt
− mondta Varga Mihály, emlékeztetve arra, hogy a magyar részvények tartásával az elmúlt 10 évben évi átlag 18 százalék hozamot lehetett elérni.
Tóth Tibor szerint amikor azt látjuk, hogy Európában évente 300 milliárd euró vándorol el megtakarításként az amerikai tőkepiacra, mert nincs megfelelő befektetési célpont, itthon pedig 26 ezer milliárd forint lakossági megtakarítás áll kamatmentesen, készpénzben, vagy bankszámlán, akkor bőven van teendője a gazdaságpolitika és a tőkepiacok irányítóinak.
A BÉT vezérigazgatója szerint az elkövetkezendő időszak legnagyobb kihívása nemcsak Európa, hanem Magyarország számára is a finanszírozás kérdése lesz. Hogyan és miből tudjuk finanszírozni az egészségügy reformját, az oktatás reformját, a haderőfejlesztést, az energiafüggetlenségünket, az energiainfrastruktúrát, a digitalizációs kihívásokat, hogy hogyan tudjuk egyáltalán a jóléti társadalmat fenntartani egy elöregedő társadalomban.
Azt gondolom, hogy egy Magyarországnál gazdagabb országban is az a válasz, hogy a költségvetés az önmagában erre nem képes. Ezért van kulcsszerepe a tőkepiacnak, hogy melyik országok azok, akik a lakossági megtakarítást tudják dinamizálni, be tudják hozni a tőkepiacra, és tudják ezáltal multiplikátor hatással erősíteni a gazdaságot
− mondta a BÉT vezérigazgatója.
