Harminc évvel ezelőtt vezette be részvényeit a Budapesti Értéktőzsdére (BÉT-re) az OTP Bank Nyrt., amelynek jubileumát ma ünnepélyes, kereskedésindító csengetéssel köszöntötték a tőzsdén. A hazai tőkepiac egyik jelentős szereplője három évtized alatt a BUX index legnagyobb súlyú papírjává vált, több BÉT Legek díjat is elnyert, és jelenleg is aktív szerepet vállal a tőkepiac fejlesztésében.
„Történelmi pillanat a mai, hiszen nagyon nehéz összefoglalni mindazt, amit a pénzintézet az elmúlt 30 évben tett” – hangsúlyozta az eseményen Csányi Sándor, az OTP Bank elnöke.
Mint mondta, a tőzsdére jutás folyamata legalább annyira izgalmas volt, mint az azóta eltelt három évtized, amikor már folyamatosan kereskednek az OTP-részvényekkel. Az OTP valószínűleg nem lehetett volna ilyen sikeres, ha nem kerül tőzsdére – és ez fordítva is igaz. Az indulás óta a bank részvényeinek értéke több mint 270-szeresére nőtt forintban nézve
Csányi kiemelte:
a különböző gazdasági nehézségek ellenére az OTP-részvények a befektetők számára ma is biztos pontot jelentenek – ezt üzeni a piacnak a vállalat teljesítménye.
Harminc éve tarolnak
Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke arról beszélt, hogy „a helyzet kicsit olyan, mintha a tanárbácsit vizsgáztatnánk” – amikor az OTP tőzsdei szerepéről beszélünk, azzal tulajdonképpen a teljes magyar tőkepiacot értékeljük. A pénzintézet a tőzsde egyik legmeghatározóbb szereplője, komoly forgalmi arányt képvisel, és tucatnyi külföldi országban való jelenléte erősíti Magyarország nemzetközi megítélését.
Felidézte, hogy 1864-ben, a tőzsde indulásakor 17 részvényt, egy záloglevelet, 11 külföldi pénznemet és 9 váltót jegyeztek. Később a történet megszakadt, majd a ’90-es években 11 részvénnyel indult újra a kereskedés. Akkor még az IBUSZ-részvények számítottak sikertörténetnek, de azóta sok minden megváltozott.
A siker folytatásához a jegybankelnök szerint szükség van megfelelő forgalomra, nagy súlyú részvényekre, valamint egy jól működő bankrendszerre. A magyar bankszektor tőkehelyzete ma kiváló, a nem teljesítő hitelek aránya pedig minimális. Az elmúlt két évtizedben a BÉT is imponáló növekedést ért el, és világviszonylatban is előkelő helyre került. Ehhez elengedhetetlenek a megtakarítások, valamint az, hogy a magyar lakosság számára vonzó és elérhető opció legyen a hazai tőzsdei befektetés.
„Bizalomra van szükség – befektetői, banki és tőzsdei oldalról egyaránt. Amikor a jövő lehetséges útjait építjük, a bizalmi tényezőre kell koncentrálni, mert csak így tudnak az emberek közép- és hosszú távon is tervezni” – tette hozzá.
Csányi Sándor és Varga Mihály is hangsúlyozta, hogy azok, akik 1995-ben nem vásároltak OTP-részvényt, ma már bánhatják döntésüket.
Tőzsde krízisek idején
„Gyakran mondjuk, hogy a mai kor a válságok kora: háború, inflációs sokk és idén a kereskedelmi válság. De van egy sziget: a budapesti tőkepiac, ahol nemcsak a maihoz hasonló évfordulókat ünneplünk, hanem túlmutatnak azon a valóságon, ami körülvesz minket” – erről már Tóth Tibor, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója beszélt. Itt nemcsak az évfordulókat ünneplik, hanem a stabilitást is, amely szerinte túlmutat a körülöttünk lévő gazdasági valóságon.
A BÉT 35 éves évfordulójára visszatekintve elmondta: a magyar gazdaság nem lehet versenyképes egy jól működő tőzsdei rendszer nélkül. Kezdetben a kereskedés mindössze napi néhány órát tartott, és kevés részvénnyel zajlott, de azóta hatalmas fejlődés történt. Az OTP sikere is bizonyítja, hogy a tőzsdei háttérnek meghatározó szerepe van a vállalatok növekedésében.
Az OTP ma nemcsak a legfontosabb és legerősebb papír a tőzsdén, hanem az egyik legnagyobb növekedési potenciállal is rendelkezik a BÉT vezérigazgatója szerint. Az elmúlt 35 év legjobb befektetése a BUX-index volt, amely az ezer pontos indulásról ma már a százezres álomhatár fölé emelkedett – de az OTP ennél is nagyobb mértékben tudott növekedni, így a BUX sem tud vele versenyezni.
„Fontosnak tartom, hogy a magyar cégek inspirálódjanak és erőt nyerjenek az OTP történetből” – hangsúlyozta. Csányi Sándor szavait idézve elmondta, nem a mai versenyt kell megnyerni, hanem az elkövetkező évtizedek kihívásaira kell választ találni.
