Friedrich Merz a választásokon győztes CDU/CSU szövetség kancellárjelöltje bejelentése szerint megállapodtak majdani koalíciós partnerükkel, az SPD-vel a német adósságfék megváltoztatásáról. A hét eleji sajtóértesüléseknek megfelelően létrehoznának egy 500 milliárd eurós infrastrukturális alapot és a német államadósságra vonatkozó szabályok megváltoztatásáról, amelyek lehetővé tennék a német és a növekedés újraindítását a legnagyobb európai gazdaságban. A tervezetről itt írtunk korábban.
Az erre vonatkozó javaslatokat már valószínűleg a jövő héten a parlament elé viszik. A sietségre azért van szükség, mivel a német államadósság növeléséhez olyan alkotmányos előírások megváltoztatására is szükség van, amelyhez kétharmados többség szükséges. Viszont a nemrég lezajlott választásokat követően felálló új parlamentben a szélsőjobboldali Afd és a szélsőbaloldali Linke valószínűleg ellenezné az intézkedést és ezzel megfúrnák a javaslatot.
A változtatások elfogadásához szükség lehet még a Zöldek támogatására is, akik egyelőre csak annyit nyilatkoztak, hogy tanulmányozzák azt.
-Tekintettel a kontinensünkön a szabadságunkat és a békét fenyegető veszélyekre, most már a védelemre is vonatkoznia kell mindennek. Számítunk arra, hogy az Amerikai Egyesült Államok a jövőben is kitart kölcsönös szövetségi kötelezettségeink mellett. De azt is tudjuk, hogy a nemzeti és szövetségi védelmünkre szánt forrásokat most jelentősen bővíteni kell – idézte a Reuters Merz bejelentését.
Az infrastrukturális és fegyverkezési csomag, illetve az adósságfék elengedésének hírére már hétfőn megindult a német államkötvény hozamok emelkedése, ahogy a piac elkezdte beárazni a jövőben növekvő német adósságkibocsátást. A 10 éves bundok hozama a múlt hét végi 2,38 százalékról ma délelőttre 2,658 százalékig kapaszkodott fel. Mivel a német államkötvényeket gyakorlatilag a kockázatmentes hozam megfelelőjeként szokásos használni az eurózónában, ezért a változásnak hatása lesz az összes olyan kötvény árazására, amely valamilyen módon kapcsolódik az európai gazdasághoz, s így természetesen a magyar állampapírok sem mentesülnek majd hatásai alól.
A Bank of America elemzői úgy látják, bár a piac azonnal reagált a fejleményekre, azonban azok valós gazdasági hatásai majd csak hosszabb távon fejtik ki hatásukat. Éppen ezért ők egyelőre fenntartják a német gazdaság idei és jövő évi növekedésére adott 0,4, illetve 0,8 százalékos előrejelzésüket. Felhívják a figyelmet, hogy a költségvetési politika megváltoztatása egy erős külső sokk hatására történik.
A német munkaerőpiacon jelenleg recessziós folyamatok érvényesülnek és a kereskedelmi és geopolitikai környezetben jelenleg rettenetesen sok a bizonytalansági tényező. Épp emiatt korábban a növekedési előrejelzésük csökkentésére készültek.
Ha rövid távon nem is, hosszabb távon a csomag elfogadása azonban mindenképpen paradigmaváltást jelent a német gazdaság számára és javítja annak növekedési kilátásait. A befektetési banknál azzal számolnak, hogy a védelmi kiadások növelése idén és jövőre importintenzív lesz, s ez kevés növekedési előnyt jelent. Az infrastrukturális alap által generált növekedési hatások pedig szerintük először 2026-ban fogják éreztetni hatásukat.
Így összességében úgy látják, ha átmegy a csomag, az idén és jövőre elsősorban a német növekedési kilátások lefelé irányuló kockázatait csökkentik.
Hosszabb távú hatásai azonban sokkal jelentősebbek lehetnek és ez kibillentheti a német gazdaságot azzal abból a stagnálással fenyegető pályáról, amellyel szembenézett. Azzal számolnak, hogy az éves szinten a GDP 1 százalékának megfelelő beruházásösztönzés a mintegy 1-1,5 százalékkal magasabb védelmi kiadásokkal párosulva 2027-től kezdődően 1,5-2-os növekedést kínáló pályára állíthatja a német gazdaságot, de ha hatékony a források elköltése, ez még magasabb is lehet.
