Bár néhány hét történéseiből nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, különösen a tőzsdéken, azonban a jelek arra utalnak, hogy a befektetők egyelőre nem veszik túl komolyan Donald Trump fenyegetéseit a kereskedelmi háborúval kapcsolatban. Legalábbis Európát illetően.
Az év eleje óta menetelnek a nagyobb európai tőzsdeindexek, azonban Trump elnöki beiktatását követően rákapcsoltak. A német DAX index, a francia CAC-40 az év eleje óta most már egyaránt több, mint 10 százalékos emelkedést tud felmutatni, és ennek a rallynak közel a fele Trump elnöki esküje óta történt.
Ugyanakkor a szélesebb, Europe Stoxx 600-as index is közel 8 százalékkal erősödött január eleje óta. Eközben a leginkább követett amerikai index, az S&P 500-as alig 3 százalékot tudott javítani, és a beiktatás óta kevesebb, mint egy százalékos hozamot biztosított.
Mindezt úgy, hogy szinte naponta hangzik el Trump szájából valamilyen fenyegetés az Európai Unióval kapcsolatban: az elnök folyamatosan lebegteti büntetővámok kivetését az Egyesült Államokba exportált európai termékekre. Ráadásul az általános vélekedéssel szemben eddig nem következett be a dollár Trumptól várt masszív erősödése, az elmúlt másfél hónapban az amerikai fizetőeszköz inkább stagnál, illetve enyhén gyengült az euróhoz képest.
A Wall Street Journal és a Financial Times által megkérdezett szakértők szerint a piacok elváló teljesítménye több okra vezethető vissza.
- Egyrészt a két piac egészen más helyről startolt január elején, az európai gazdaság épp egy válságból kezd kilábalni, míg az amerikai masszív növekedési pályán áll.
- Másrészt az európai részvények sokkal olcsóbbak a különböző árazási mutatók alapján amerikai társaiknál, és ha az árazási olló záródik az Atlanti Óceán két oldalán, az az európai részvények relatív felülteljesítését eredményezi.
- Azt sem szabad elfelejteni, hogy az amerikai részvénypiac emelkedése az elmúlt években igencsak fejnehéz volt. A legnagyobb technológiai papírok húzták magukkal a tőzsdét, és ezek mögött a sztorit a nagy amerikai tech cégek mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztései és ígéretei hajtották.
A JPMorgan Asset Management eközben arra hívta fel a figyelmet, hogy Trump előző elnöksége során ugyan a vállalatokat sújtó adók csökkentése kedvezően befolyásolta a tőzsdei cégek profitabilitását és akkor ez felfelé húzta a részvényárfolyamokat, azonban volt két más tényező, ami abban az időszakban lefelé nyomta a piacot. Az egyik a kirobbantott kereskedelmi háború okozta bizonytalanság, a másik pedig a Fed, amely 2018-ban emelte a kamatokat.
Az elmúlt 3 hétben viszont az derült ki, hogy jelentősebb adócsökkentésre valószínűleg először 2026-ban lehet csak számítani, cserébe a vámokkal való fenyegetőzés már most bizonytalanabbá teszi az üzleti környezetet. Ráadásul a Fed részéről Jerome Powell elnök épp a napokban tett utalást arra, nemhogy a további idei kamatcsökkentések nem vehetők biztosra az Egyesült Államokban, de még a kamatemelés lehetősége sincs kizárva. Ezek mind olyan tényezők, amelyek negatívan hathatnak az amerikai részvények árazási mutatóira.
Egyébként az európai részvénypiacok iránt fellángolt lelkesedés már érzékelhető volt januárban. A Bank of America alapkezelői felmérése akkor azt mutatta, hogy a profi befektetők portfólióikban olyan mértékben növelték az európai részvények súlyát, amire még nem volt példa.
Azt, hogy meddig tarthat az európai tőzsdék felülteljesítése, nehéz megmondani. A Bank of America szakértői korábban, december közepén azt várták, hogy az év első felében az amerikai részvényeknél lesz egy masszívabb korrekció és az európai piacok is gyengén fognak szerepelni, majd az év második felében lesz az utóbbi piacokon jelentősebb emelkedés.
A Citi stratégái viszont már akkor azt várták, hogy az európai gazdasággal kapcsolatos pesszimizmus szélsőséges méreteket öltött és pont emiatt javasolták az európai részvényekkel való feltankolást. Egyelőre azok jártak jól, akik az ő tancsukra hallgattak.
