Jelentős korrekciót mutatnak a nyersolaj jegyzésárak hétfőn, az északi-tengeri Brent árfolyama 1,63 százalékkal emelkedett, míg az amerikai WTI ára 1,9 százalékkal lőtt ki. Mindez azonban csak korrekciónak tekinthető, miután a múlt héten több mint 8 százalékkal estek az árak, akkor a piaci szereplők egyértelműen arra számítottak, hogy az Izrael és Irán közti feszültség nem vezet olajellátási zavarokhoz a közel-keleti térségben. Továbbra sem tudni, hogy Izrael indít-e válaszcsapást a november 5-én esedékes amerikai elnökválasztás előtt a Netanjahu miniszterelnök házát ért dróntámadás miatt.
A hétfői áremelkedésben szerepet játszott, hogy Kína csökkentette az irányadó hitelkamatot. Erre a gazdaságélénkítő eszközök kiegészítéseként került sor, az egyéves kamatot 3,1 százalékra mérsékelték, az ötévest pedig 3,6 százalékra, mindkét rátát 25 bázisponttal engedték lejjebb.
Az olajárakat a Saudi Aramco vezérigazgatójának nyilatkozata is fölfelé hajtotta. Amin Nasszer továbbra is optimista a világ második legnagyobb gazdaságának olajkeresletével kapcsolatban, különösen a kerozinra vonatkozóan.
A piacon azonban továbbra is túlkínálat jellemző, a Morgan Stanley számításai szerint ennek mértéke napi 1,3 millió hordó lehet 2025-ben. A globális olajkereslet naponta 104,3 millió hordó körül alakulhat jövőre.
Az árakra nyomást helyezhet továbbá, hogy a kínai kereslet továbbra sem erős (a finomítók aktivitása hat egymást követő hónapban csökkent), a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) decemberben a termelés bővítésére készül, valamint az amerikai kibocsátás is magas szinten pörög.
