A keddi GDP adatra 394,5 fölé emelkedett az euró-forint keresztárfolyam. A negyedéves alapon mért 0,2 százalékos visszaesés és az éves 1,5 százalékos bővülés jókora negatív meglepetés, bár nem előzmény nélküli, Nagy Márton NGM miniszter a múlt héten az Inforádiónak beszélt arról, hogy a magyar ipar gyengélkedése miatt várhatóan csalódást okoz a második negyedév.
A friss gazdasági adatokra is reagált a szaktárca vezetője, a kommentár itt olvasható.
Nehéz napok várnak a forintra
A forint gyengülése egyébként érthető egy ilyen GDP adat láttán. Bár a Magyar Nemzeti Bank elsődleges mandátuma az árstabilitás fenntartása és az infláció leszorítása (a célsávba), amennyire eszköztára engedi, hozhat a magyar gazdaságpolitikát támogató intézkedéseket.
Tipikusan ilyen lenne most a kamatcsökkentés.
Az alapkamat 6,75 százalék, az előremutató magyar infláció pedig 3,8 százalék körül van 2024-re az elemzők várakozása szerint, szóval érdemi a jelenlegi reálkamat. De az is lehet, hogy alacsonyabb kamatszintnek sem lenne látványos hatása a magyar gazdaságra. Ráadásul a Magyar Nemzeti Bank mozgástere sem nagy, legalábbis addig amíg a Federal Reserve nem kezd hozzá a monetáris kondíciók lazításához, amire szeptemberre van jó esély.
Ugyanakkor az is igaz, hogy már hétfőn sem volt jó passzban a magyar deviza, a tegnapi kereskedésben a dollár erősödésével párhuzamosan gyengültek a régiós devizák, az euró-forint jegyzése visszakerült az 50 napos mozgóátlag fölé.
Esik a Mol és az OTP
A magyar tőzsde is úgy reagált, ahogy egy ilyen adatra az várható. Ha csökken a GDP (negyedéves összevetésben ez történt), akkor az rossz hír a bankszektornak, mert ilyen környezetben megtorpanhat a hitelkereslet növekedése.
Pedig voltak biztató jelek az elmúlt hónapokban, részben az támogatta a bankrészvények árfolyamát is, hogy több évnyi visszatartott hitelkereslet zúdult rá a bankokra, bár az igaz, hogy ez a trend elsősorban a lakossági hitelpiacra jellemző, a vállalatira kevésbe.
Így nem meglepetés, hogy az OTP részvények félszázalékos mínusszal indították a napot, de ott megállni látszik az esés. Hozzá kell tenni azonban, hogy az OTP csoport nyereségének már mintegy kétharmada a külföldi leánybankoktól érkezik, szóval az OTP részvényekre már nem csak magyar makrópapírként érdemes tekinteni.
A gazdaság negyedéves megtorpanása nem tett jót a Mol részvényeknek sem, az olajpapír árfolyama 1 százalékkal csökkent. Itt azt szokták figyelembe venni a piacok, hogy a Mol legnagyobb volumenben értékesített termékére (gázolaj) nagyjából úgy alakul a kereslet, ahogy a gazdasági teljesítmény alakul.
A vezető részvények közül a Richter papírok stagnálnak, a Telekom árfolyama kismértékben emelkedik. Mindkettő érthető reakció, a gyógyszergyártó cég árbevételének több mint 90 százaléka külföldről érkezik, ezáltal kevésbé kitett a magyar gazdaságnak, másrészt ha gyengül a forint és ma ezt látjuk, az kedvez az exportcégeknek, így a Richternek is.
A Telekomnál pedig az a helyzet, hogy a szolgáltatásaira akkor is van kereslet, ha jól megy a gazdaság szekere és akkor is ha kevésbé.
Néhány perce megérkezett a német gazdasági adatsor is, a GDP éves alapon 0,1 százalékkal csökkent, szemben a stagnálást váró prognózissal.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője azt emelte ki, hogy a friss adat teljesen átrajzolja a 2024-es prognózisokat. Korábban 2,2 százalékos éves bővülésre számítottak, amit most visszavágtak 1,5-re. Szerintük a kormányzat által kommunikált 2,2-2,3 százalékos terv is túl optimista, a teljesüléséhez nagyon erőteljes fellendülés kellene az év második felében.
Az eddig megjelent második negyedéves adatokból már lehetett látni, hogy a gazdaság korábbi hajtóereje, az ipari termelés megbicsaklott, és a lakossági fogyasztás is csak lassan tér vissza. Jelenleg a legnagyobb kérdés az, hogy az ipar alulteljesítése rövid távú visszaesés csupán, vagy strukturális törés. Ha az európai konjunktúramutatókat nézzük, akkor az év hátralevő részével kapcsolatban sem lehetünk optimisták. A lassú növekedési dinamika a csökkenő inflációs nyomáson keresztül lazább monetáris politika irányába mutat az év hátralévő részére - mondta Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója.
