Egy zloty 90 forintot ér – erre még sosem volt példa. Hat évvel ezelőttig 70-75 között mozgott az árfolyam, majd amikor a forint 2018-ban megindult euróhoz képest bekövetkezett gyengülése folytatódott, sőt, erősödött, akkor a zloty is egyre többet ért, 80 fölé került a forinttal szemben. A forint 2022-es összeomlása érthető módon új csúcsot hozott, ami már közelítette is a mostanit, de aztán az MNB mentőakciója utáni forinterősödés hatása tavaly év elején látványos volt a zlotyval szemben is.
A zloty legyűrte a válságokat
Azóta azonban a forint, átlagos értéke nem változott az euróhoz képest, legfeljebb ingadozott, a zloty viszont ezalatt felszaladt az örökös csúcsra. Ez csak úgy történhetett, hogy a zloty erősödött az euróval szemben, és valóban ez történt: eurónkénti 4,30-as értéke most már alig haladja meg a a 2020 előtti 5-6 év átlagos értékét. Így régiónkban csak két uniós deviza van, ami az elmúlt 10 évben érdemben leértékelődött: a forint és a román lej.
Felmerül a kérdés, hogy tavaly és idén zloty miért erősödött, és a forint miért nem. Fundamentálisan lehetne ennek olyan oka, hogy nálunk jóval magasabb volt a lezajlott infláció, mint a lengyeleknél, sőt, bárhol az Unióban, ezért indokolt volt valamekkora tartós gyengülés. Ugyanakkor tavaly a forint piacán olyan jelek mutatkoztak, hogy szeretne tovább erősödni, az euró alá akart esni a 370-es szintnek, de ott elakadt, mintha mindig megfogta volna valaki.
Elvi lehetőség
Nem zárható ki, hogy ott az MNB vásárolt, mert nem akart további erősödést, vagy egyszerűen csak szerette volna megnövelni a devizatartalékokat, hogy növekedjen a válságállóság. Ezt természetesen nem tudhatjuk, ezt nem kommunikálják, így csak egy lehetőség, de az tény, hogy az utolsó kamatdöntő ülés után elhangzott, hogy a devizatartalékok rekord magasságba, 45 milliárd euróra emelkedtek.
Ez történhetett úgy, hogy a jegybank adott szinten jelentősebb mennyiségű eurót megvásárolt a piacon, és így a gazdaság gyors javulása és a jelentős exporttöbblet miatti forinterősödést fékezte. A tartalék persze úgy is nőhet, hogy például a magas költségvetési hiányt az állam nem kis mértékben devizakötvények kibocsátásával fedezte, és az ezekből befolyó összeget a jegybanknál váltotta át.
Jobb a stabil valuta
Biztosat így nem lehet mondani arról, hogy a forint pár évvel ezelőtti értékéhez képest való gyenge szinten maradása részben jegybanki beavatkozás eredménye, vagy azt teljes mértékben a piaci erők alakították így. Mindenesetre a zloty forinthoz képest erősödése, sőt csúcsdöntése azt mutatja, hogy ennek nem törvényszerűen kell így lenni.
Egy, a magyarhoz hasonló gazdaság leértékelés nélkül is egész jól megvan (ezt a régiós eurózóna tagok esete és Csehország is bizonyítja). A leértékelés az adott ország bérszínvonalát is visszahúzza a felzárkózásban: nem véletlen, hogy a lengyel nettó átlagkereset már 1300 euró, a magyar a novemberi adat alapján 1100 euró.
