Az orosz fizetőeszköz idén már 25 százalékot vesztett értékéből a dollárral szemben, amit elemzők a nyugati szankciók miatt visszaeső exporttal, ezen belül a kőolaj és gázbevételek visszaesésével magyaráznak.
A háború kitörése után a dollár-rubel árfolyama a 130-as szintig ugrott, de a központi bank devizaeladásai és az emelkedő olaj- és földgázárak az orosz deviza jelentős felértékelődéséhez vezettek, így 2022 nyarán egy dollárért még 50-60 rubelt adtak.
Makszim Oreskin elnöki tanácsadó a TASZSZ hírügynökségben hétfőn megjelent véleménycikkében a jegybank laza monetáris politikáját hibáztatta a gyenge árfolyamért, amely szerinte „nehezíti a gazdasági átalakulást és negatívan hat a háztartartások jövedelmi helyzetére”. Ezzel szemben az orosz gazdaság érdekeit Oreskin szerint az erős deviza szolgálja.
Az orosz jegybank a múlt héten bejelentette: az év végéig felfüggesztik a devizavásárlásokat, hogy ezzel is támaszt adjanak a rubel árfolyamának, és csökkentsék a volatilitást.
Egy pénteki sajtókonferencián az orosz jegybank alelnöke, Alekszej Zabotkin elismerte, hogy a nyugati szankciók miatt jelentősen visszaeső import is gyengítette az orosz devizát, de megalapozatlan feltételezésnek nevezte, hogy a tőkekiáramlás is szerepet játszik a rubel leértékelődésében.
A jegybankár közlése szerint az orosz jegybank a következő, szeptemberi 15-i ülésén várhatóan egy százalékponttal, 8,5 százalékra emelheti a kamatot. A jegybank hét hónap után a múlt hónapban emelte meg az irányadó kamatot 100 bázis ponttal, 7,5 százalékra.
