Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Amundi Alapkezelő első lépésben azt próbálta felvázolni, hogy az elkövetkezendő időszak, rövidebb távon a 20-as évek, hosszabb távon 2050-ig milyen gazdasági környezet várható, hogyan alakulhat a klímaváltozás és az ehhez kapcsolódó intézkedések, és ehhez alkalmazkodva hogy érdemes a befektetési stratégiákban gondolkozni.
Mind a defláció, mind az infláció csak átmeneti folyamatok
Egy-egy világméretű gazdasági jelenség után gyakori, hogy a piaci résztvevők nem kis hányada úgy gondolja, hogy amit lát, az örökké tart: például a múlt évtized rendkívül alacsony inflációs időszakában egyre többen hangoztatták, hogy jön az örök defláció, így örökre maradnak a 0 és negatív kamatok.
Erre a gondolkodásra még a jegybankok is hajlottak, és tudjuk mi lett a vége: amit levesen vártak, vagyis egy óriási inflációs robbanás, ami a fedezetlen pénzkibocsátás természetes következménye még járvány és háború nélkül is, hát még azokkal együtt. Most sokan a tartósan magas infláció lehetőségéről beszélnek, ami ugyanilyen téves megközelítés lehet. Mindenesetre a kockázatokat a befektetők átértékelik a korábbiakhoz képest.
Inflációs várakozások
Az Amundi csak rövid távon, a következő két évre látja úgy, hogy a fejlett gazdaságokban még magasabb lesz az infláció, mint a jegybanki célérték, utána azonban alapvetően beáll a 2 százalékos szint környékére. Ahol ez magasabb lehet, az a rendkívül robusztus növekedés elé néző India, ahol egy kissé magasabb, 4-5 százalékos infláció természetes velejárója az alacsony bázisról induló igen erős növekedésnek.
Kötvénypiacok
Az Amundi szerint a befektetési piacokon a hozamvárakozások is átalakultak: a kötvényektől várt hozamok az előző évtized elenyésző, esetenként negatív értékeihez képest megugrott, az európai és amerikai államkötvényekben 4 százalék körüli, vállalati kötvények esetében 5 százalék körüli a várakozás, az egyetlen kivétel Japán, ahol 0,8 százalék mindössze. Az Amundi nem gondolja, hogy a vállalati kötvényekben a magasabb kockázat nem feltétlenül fog magasabb hozamot eredményezni, ezért a biztonságosabb, stabilabb kötvényeket preferálják.
Részvények, tőzsdék
A részvénypiacokon 5-6 százalékos éves hozamokra számít a piac, a feltörekvő piacokon 7 százalék, India esetében 8. Az előző évtized nem a feltörekvő piacok évtizede volt, most azonban megnőhet a hozamelőnyük. Természetesen a részvénypiacokra jellemző kockázatok miatt a negatív hozam sem kizárható, hisz előfordulhat, ahogy a részvénypiacok bő 200 éves történetében bármikor, hogy egy kiadós medvepiac jelenik meg.
A részvénypiaci hozampotenciál tekintetében India átveheti a vezető szerepet Kínától, követve a gazdasági növekedés hasonló trendjét. A fejlett piacokon a hosszú távú átlag alatti hozamot várnak, ami a 2009-től 2021-ig tartó óriási emelkedő trend után érthető. Szektorok tekintetében első sorban a pénzügyi szektortól várnak jó eredményeket, ezt követi az energiaszektor, figyelembe véve a zöld energiára való átállásban szereplő cégeket (hidrogéntermelők, lítiumbányaszat). Emellett még az IT szektor lehet erős.
Hazai kötvénypiac
A magyar piac különlegessége, hogy a közelmúltban rendkívül magas kötvényhozamok alakultak ki, ezzel együtt a potenciáljuk is megnőtt, mivel hosszabb távon nem vár az Amundi itt sem tartósan magas inflációt, ugyanakkor a 10 éves papírok év eleji 9 százalékos hozama jó lehetőség volt a viszonylag magas hozam bebiztosítására. Most ez már alacsonyabb, 7 százalék körüli, mivel a piac is egyre inkább felismeri az infláció átmeneti mivoltát.
Régiós és magyar részvénypiac
Ami a hazai és a régiós tőzsdéket illeti: az átlagos P/E értékek (részvényár osztva az egy részvényre jutó nyereséggel) meglehetősen alacsonyak, 56 százalékos diszkonttal forognak a európai átlaghoz képest, ami érdemi növekedési lehetőségeket rejt. A céges profitok lassan már emelkednek, az árfolyam ezt még nem követte le. A román piac az elmúlt évtizedekben többször felülteljesítő volt, és ez a következő időszakban is jelentkezhet, mivel az ország kedvező helyzetben van saját energiaforrások szempontjából (tengeri gáz, vízenergia).
A hazai piacon is alacsonyak az értékeltségek, és viszonylag vonzók a részvények, de vannak érdemi kockázatok is, mint az extraprofitadó, ami ha 2025-ben valóban megszűnik, sokat segít a piacon, a kockázatok jelentősen csökkennek.
