Akárcsak a kormány, az elemzők is arra számítanak, hogy lassan tetőzik az infláció, jó kérdés, hogy amikor bekövetkezik a várva-várt lejtmenet, erre miként reagál majd a monetáris politika: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) milyen mértékben nyúl hozzá a kamatokhoz. Az Index elemzőkkel járta körül a lehetséges forgatókönyveket.
Feltételezve, az infláció trendszerű csökkenése mellett az összes belső és külső gazdasági tényező is megfelelően alakul: első körben az október közepén a bevezetett átmeneti, célzott intézkedések fokozatos kivezetésére kerülhet sor – állítja Virovácz Péter, az ING makrogazdasági elemzője.
Az egynapos betéti gyors tender kamata a meghatározó, effektív kamat ma Magyarországon. Ez 18 százalékon áll. Devizalikviditást nyújtó egynapos eszköze is van a jegybanknak – mely jelenleg ugyanakkor kihasználatlan – 17 százalékos kamattal. Első körben ezeket a kamatokat kezdheti csökkenteni a jegybank, közelítve a 13 százalékos alapkamathoz
– tette hozzá Virovácz Péter, aki úgy véli, hogy az MNB átmeneti, célzott eszközeinek kivezetése után az alapkamat csökkentése leghamarabb az év közepe felé valósulhat meg.
Balásy Zsolt, a HOLD Alapkezelő portfóliókezelője szerint is mindenekelőtt a 18 százalékos jegybanki betéthez nyúlhatnak hozzá, majd ezt követheti a 13 százalékos alapkamat csökkentése. Utóbbiról ő azonban azt gondolja, hogy már egy-két hónapon belül megtörténhet, ha valóban megtörténik az inflációs fordulat.
A szakértők szerint egyelőre az látszik, hogy az MNB óvatosan és türelmesen kivár, és a gazdasági mutatók megfelelő együttállása mellett legkorábban márciusban kezdheti megemlíteni, hogy lehet szó kamatcsökkentésről.
