Soha nem látott szintre gyengült október első
kereskedési napján az euróval szemben a forint. Volt olyan pillanat
hétfőn, amikor a közös európai devizáért 426 forintnál is többet kellett adni a
bankközi devizapiacon. Ezzel ismét megerősítést nyert az, ami
már több mint egy évtizede jellemzi a magyar fizetőeszköz euróval
szembeni árfolyamát: a forint hosszútávú gyengülő trendben van az euróval
szemben és mindaddig, amíg ellentétes irányú jelzés nem érkezik, folyamatosan - kisebb nagyobb szünetekkel - egyre gyengébb forintra kell
felkészülni.

Szerdán is esett a forint. Délutánra 425 forint fölé emelkedett az euró ára, egyre közelebb került a hétfőn felállított történelmi mélyponthoz.

Az elmúlt héten tapasztalt forintgyengülési hullám - amely azután indul, hogy az MNB bejelentette, véget értek a kamatemelések -
technikai jelentőségét az adja, hogy ezzel az euró/forint kurzus kitörni
látszik egy olyan sávozó mozgásból, amelyet három hónap alatt épített ki .

De még ha
egy korrekció folyamán a forintnak sikerülne is visszaerősödnie és az
árfolyam le tudná törni a most már támaszként szolgáló, a sáv korábbi
tetejét jelentő 414, illetve 411 forintos (ez utóbbi záróárból számított) szintet, akkor sem lehetne igazán
megnyugodni.

Az ilyen jellegű mozgások jellemzője ugyanis, hogy azokból sokkal
gyakoribb a korai kitörés semmint a fals kitörés. Ebből az következik, még ebben az esetben is arra kell felkészülni, hogy az árfolyam később inkább felfelé fog elmozdulni.

A hétfőn 426 forint felett
beállított új árfolyamcsúcsnak technikai szempontból más jelentősége
is van. Ezzel ugyanis a korábbi 369 forintnál lévő támaszról vagy bázispontról 387 forintra
emelkedett az a szint, amely a hosszútávú trend szempontjából
jelentőséggel bír. Mostantól ezen támaszszint alá kellene beerősödnie a
forintnak ahhoz, hogy a hosszútávú forint gyengülő trend megfordulásáról
lehessen beszélni.