Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
–
Túl vagyunk egy válságon, a covidon, és benne vagyunk egy másodikban,
amelyet az orosz-ukrán háború és a magas infláció határoz meg. Milyen
hatással van ez az alapkezelők működésére?
Bánfi Attila: Mivel
idén mind a kötvénypiacok, mind a részvénypiacok teljesítménye negatív
előjelű, világszerte sok befektető fordult el az alapoktól. Hasonló a
helyzet itthon is, ahol piaci szinten az alapok eszközei között még
mindig az állampapírok súlya a legmagasabb. Ugyanakkor, ha a jövőbe
tekintünk, lehetőségeket is látunk: a kamatok és a hozamszintek
emelkedése jó megtérülést jelenthet a pénzpiaci és a kötvényalapok
befektetőinek.
Éder György: A
rövidebb lejárati szerkezetű pénzpiaci és a rövid kötvényalapok már
most is jó alternatívái lehetnek a lekötött betéteknek, lakossági
állampapíroknak. Az emelkedő hozamok pedig arra is lehetőséget nyújtanak
majd, hogy hamarosan ismét tőkevédett alapokkal jelenjünk meg a piacon,
ami egy nagyon népszerű konstrukció volt a 2010-es évek második feléig.
Ezekkel az alapokkal a befektetők a tőkéjük kockáztatása nélkül
részesedhetnek olyan kockázatos eszközök teljesítményéből, amelyektől jó
megtérülést várunk a következő 3-5 évben.
Ha
pedig már kockázatos eszközökről beszélünk, akkor érdemes a
részvénypiacokat is említeni. Az elmúlt hónapok esése az extrém magas
értékeltségeket is csökkentette, különösen a feltörekvő piacok, azon
belül a közép-európai régió hozhat majd kedvező beszállási pontokat.
Egyelőre viszont inkább még az abszolút hozamú alapok teljesíthetnek jól
a turbulens piaci körülmények között.
Bánfi Attila:
Mindent egybevetve, az összes hazai alapkezelőnek kihívást jelent a
jelenlegi külső piaci feltételek mellett a kitűzött hozamelvárások
teljesítése, ugyanakkor ez nem változtat az OTP Alapkezelő Zrt. stratégiai
célkitűzésein. A termékportfóliónk szélesítésével, az új befektetési
megoldásainkkal tovább kívánjuk erősíteni jelenlétünket a meglévő
piacainkon, illetve megfontoljuk a jelenlétet akár új országokban,
piacokon is.
– Július 1-től kiterjesztik a tranzakciós illetéket
az értékpapír-vásárlásokra is. Hogyan érinti az alapkezelőket?
Tervezik-e az illeték áthárítását a fogyasztókra, illetve hatással
lehet-e ez egyes alapok, portfóliók kezelésére?
Bánfi Attila:
Tranzakciós illetéket az alapkezelőknek az alapokon, portfóliókon belül
végrehajtott értékpapírügyletek után kell fizetniük. Az OTP Alapkezelő nem
tervezi az illeték áthárítását a befektetőkre, amiben az is segít, hogy
az alapkezelés, de legfőképp az intézményi portfóliókezelés jellemzően
hosszútávú stratégiákon alapul, így nem kiemelkedően magas a tranzakciók
száma.
– Az OTP Alapkezelő Supra alapja a privátbanki befektetők egyik kedvence. Nemrég drasztikusan változtattak az alap kezelésén. Mi történt? Miért küldték el Szalma Csabát, és mit várnak az új csapattól?
Bánfi Attila:
Az OTP Supra Alap 2008-as indulása után egy évtized alatt a hazai piac
legnagyobb abszolút hozamú alapjává nőtt. A növekedést a nagyon jó
kockázatarányos hozam táplálta. Az alap több kisebb-nagyobb tőkepiaci
krízist is sikerrel vészelt át, de a koronavírus-válság miatt több mint 38
százalékos veszteséget szenvedett el határidős nyersanyag-pozíciókon. Ez
egy kockázatos származtatott alappal előfordulhat, mint ahogy az OTP
Supra Alap árfolyama is látott már két számjegyű hirtelen esést a
múltban. Most azonban a beszakadást nem követte trendszerű pozitív
árfolyamkorrekció, miközben a piacok gyorsan visszapattantak a 2020
első negyedéves mélypontot követően.
Szalma
Csabát a hazai alapkezelői piac egyik legkiválóbb szakemberének
tartjuk, de a soha nem látott külső körülmények hatására átalakuló piaci
környezetben át kellett gondolnunk az OTP Supra Alap kezelését is, hogy
hatékonyan alkalmazkodjunk a megváltozott körülményekhez. Ennek
eredményeképpen egy új, többszereplős működési modellt vezettünk be. Így
a befektetési döntéshozatal és kockázatvállalás a csapatban együtt
dolgozó portfóliómenedzserek közös munkájának eredményévé vált. Szakmai
stratégiai döntés született egy új működési struktúra kialakításával.
Az
új alapkezelési modelltől azt várjuk, hogy az alap árfolyamának
alakulása a korábbinál kiegyensúlyozottabb trendet mutasson, váratlan
piaci sokkok hatására se történjen olyan túlzott mértékű
árfolyamreakció, mint amilyet a covid-válság idején láttunk.
Mindehhez
jó alapot biztosít, hogy kiemelkedő szakértői tapasztalat áll
rendelkezésünkre, illetve hatékony elemzői stábot is sikerült
kialakítanunk. A professzionális működést támogatja még a csoportszintű
működés és a folyamatos tudásmegosztás. Az OTP Alapkezelő az elmúlt
években kiegyensúlyozott működés mellett tudott megerősödni és a
legnagyobb hazai alap- és vagyonkezelő társasággá válni. A számok
nyelvére lefordítva ez azt jelenti, hogy az alapkezelő által
befektetési alapokban és intézményi portfóliókban kezelt vagyon 2021
végén 1867,3 milliárd forintra emelkedett, amellyel a társaság hazai
piaci részesedése elérte a 25,6 százalékot.
– Mit lehet tudni az orosz alapjaik sorsáról?
Éder György: Egyetlen
olyan alapunk van, amely orosz piaci fókuszú, az OTP Orosz Részvény
Alap. Mivel a február 24-i eseményeket követően az orosz értéktőzsdén
megszűnt a kereskedés, egyetlen orosz eszközöket tartó alap sem tudott
ezt követően tranzakciókat végrehajtani és piaci árak alapján árfolyamot
számítani. Ez független attól, hogy melyik országban bocsátották ki.
A
hazai szabályozás egyértelmű: ha a befektetési alap saját tőkéje több
mint 10 százalékára vonatkozóan az adott eszközök forgalmát
felfüggesztik, vagy egyéb ok miatt nem áll rendelkezésre értékelésre
alkalmas piaci árfolyam-információ, a forgalmazás felfüggeszthető. Mivel
mindkét feltétel előállt, 2022. március 1-én felfüggesztettük az OTP
Orosz Részvény Alap befektetési jegyeinek forgalmazását. Bár az orosz
értéktőzsde időközben újra kinyitott, az orosz állam csak a belföldi
befektetők számára engedélyezte a kereskedést. A külföldi befektetők,
így a mi alapunk tulajdonában lévő eszközök sorsa továbbra is
bizonytalan. Az orosz államtól függ, engedélyezi-e majd az eszközök
értékesítését, vagy államosítja azokat.
– Más alapokban is tartanak orosz eszközöket?
Éder György:
Egyes feltörekvő piaci alapjaink tartanak ugyan orosz eszközöket, de
olyan súllyal, ami minimális hatással volt az árfolyamaikra. A teljes
képhez az is hozzátartozik, hogy a kialakult helyzet valóban
kedvezőtlen.
Ügyfeleink számára azonban kiemelten fontos,
megkülönböztető értéket jelent, hogy nem egyszerűen a legnagyobb hazai
alap- és vagyonkezelő társaságot igazgatjuk, de az elmúlt évek során az
OTP Bank kelet-közép-európai terjeszkedésének köszönhetően olyan
alapokat is indítottunk, amelyeket határokon átnyúló tevékenység
keretében forgalmazunk. Ezen az úton szeretnénk a jövőben is haladni,
pozíciókat szerezni a hazai piac után a régiós piacokon is.
–
Többször is készítettünk felmérést a Pulzus Kutatóval közösen, amelyben
arról kérdeztük a lakosságot, mibe fektetné a pénzét. Az ingatlan
toronymagasan vezetett, emellett nagyon sokan válaszolták azt, hogy euróba vagy dollárba tennék a pénzüket. Önöknél mekkora a kereslet a devizás befektetésekre. Mennyire befolyásolta ezt a rekordgyenge forint?
Éder György: Nem
tapasztaltunk megnövekedett érdeklődést a devizában kibocsátott alapok
iránt. Valószínűleg ehhez hozzájárult az általános kockázatkerülő
hangulat is, ami világszerte inkább tőkekivonást eredményezett az
alapokból.
A devizára váltott forintok – legalábbis egyelőre - inkább
készpénzben maradtak vagy bankszámlákon jelentek meg, de kiemelt
feladatunknak tartjuk, hogy olyan vonzó ajánlatokat, ha tetszik
megoldásokat biztosítsunk, amelyeknek köszönhetően fokozatosan az OTP
Alapkezelőnél jelennek meg ezek a források.
–
A nyugdíjpénztáraktól, intézményektől, az alapoktól is inflációt
meghaladó hozamot várnak a befektetők. Mit tudnak tenni, hogy ezt
megvalósítsák? Mennyire nehéz most a helyzetük?
Bánfi Attila: A jelenlegi piaci környezetben inflációt meghaladó hozam csak számottevő
kockázatok mellett érhető el. A befektetők többsége azonban kevésbé
kockázatvállaló, illetve mi is igyekszünk felhívni a figyelmet a túlzott
kockázatvállalás veszélyeire és a portfóliószemléletre: osszák meg
pénzüket minél több eszközosztály és eszköz között. Egy jól
összeállított portfólió tompítja a szélsőséges árfolyam-ingadozásokat.
Azt is jelezzük a banki tanácsadó kollégákon keresztül a befektetőknek,
hogy most különösen fontos a türelem és az ajánlott befektetési időtávok
betartása.
Lehet, hogy pillanatnyilag sok esetben nem érhető el
reálhozam, de a magasra emelkedő kötvényhozamok és a részvénypiaci
visszaesés hosszabb távon emelkedési potenciált is jelent. Különösen
igaz ez a nyugdíjpénztáraknál, ahol akár több évtizedes
megtakarítási időszakkal számolhatunk. Itt tényleg nem érdemes sok év jó
teljesítménye mellett egy-egy gyengébb időszaktól kétségbe esni. A
hosszú távú átlag a pénztárak többségénél reálhozamot mutat.
–
Mit tanácsolnak azoknak, akik nem elégedettek valamelyik alapjuk
jelenlegi teljesítményével vagy akár a nyugdíjpénztárukkal? Maradjanak
vagy váltsanak?
Éder György: Meggondolatlanul
soha nem érdemes változtatni, különösen egy olyan turbulens helyzetben,
amilyet most élünk meg. Minden piaci szereplő ugyanolyan kihívásokkal néz
szembe, nincsenek óriási különbségek a pillanatnyi teljesítményekben.
Ha
valaki mégis elégedetlen, mindenképp érdemes banki tanácsadó segítségét
igénybe vennie. Lehet, hogy nem a saját kockázatvállalási
hajlandóságának megfelelő alapot tartja, vagy nem a neki optimális
nyugdíjpénztári portfóliót választotta. Ilyenkor indokolt lehet a váltás
egy másik alapra vagy portfólióra, de arra mindenképp törekedni kell,
hogy egy esetleges rossz időzítéssel ne realizálja az addigi elméleti
veszteségét. Ebben tud segíteni a banki tanácsadó kolléga.
– A háború egyik legfontosabb hatása az energiaválság, az energiaárak emelkedése. Milyen befektetésekkel lehet ezt a trendet kihasználni?
Bánfi Attila: Elsősorban
az árupiaci alapok tartanak energiahordozókat. Itt főleg olajra, gázra
kell gondolni, ezekre köthetők határidős tőzsdei ügyletek. De egy
árupiaci alap tarthat bizonyos súllyal részvényeket is, így vehet az
energiaágazatban érdekelt vállalatok papírjaiból. Ilyenek lehetnek
például bányatársaságok, energiaszolgáltatók, vagy akár az ágazathoz
kapcsolódó logisztikai cégek.
Az OTP Alapkezelő kínálatában egy abszolút
hozamú árupiaci alap, az OTP Föld Kincsei Alap szerepel. Ennek
különlegessége, hogy nemcsak long (vételi), hanem short (eladási)
ügyleteket is köthet, így nemcsak a nyersanyagárak emelkedéséből, hanem
csökkenéséből is profitálhat. Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy amióta a
Privátbankár.hu évente díjazza a legjobb hazai alapokat, az OTP Föld
Kincsei Alap 9 év alatt 8 alkalommal nyerte el a Legjobb árupiaci alap díjat. De előkészület alatt áll egy második, alacsonyabb kockázati
besorolású árupiaci alapunk indítása is, amellyel az emelkedő és
várhatóan tartósan magas nyersanyagpiaci árakból lehet majd profitálni.
Éder György: Az
ágazatspecifikus befektetési termékek hozama persze mindig hullámzó, de
a kockázatok és lehetőségek egyidejű folyamatos mérlegelésében segít,
hogy kiemelkedő piac- és termékismerettel rendelkezünk. Egy biztos:
bármi is történik a piacokkal, mi mindig a lehető legjobb üzleti vagy
befektetési megoldásokat fogjuk megkeresni, figyelembe véve az
ügyféligényeket.
– A zöld befektetésekre milyen hatással van a mostani helyzet? Mennyire kedvez nekik az energiaválság?
Bánfi Attila:
A zöld szektort, vagy más néven a környezetvédelmi ágazatot alig több
mint egy évtizede "robbantotta be" az a felismerés, hogy a globális
felmelegedés következtében elindult a visszaszámlálás, azonnali
változásokra van szükség. Az Európai Unió felkarolta a zöld befektetések
ügyét és a befektetési szakma is felismerte a lehetőséget.
Az
orosz-ukrán konfliktus következtében kialakult energiaválság viszont egy
új szempontot is felvetett: a zöld energiára nemcsak azért van szükség,
hogy kiváltsuk a globális felmelegedést elősegítő fosszilis
energiahordozókat, hanem mert a szankciók miatt kieső keletről érkező
energiahordozók pótlását is meg kell oldani. Megítélésünk szerint a
következő években a megújuló energiaforrások hasznosításával foglalkozó
ágazat jelentős felértékelődésen mehet keresztül.
– Az ügyfeleket mennyire érdekli, hogy a befektetéseik fenntarthatóak-e? Számít ez, vagy inkább csak a hozamot figyelik?
Bánfi Attila: Az
áttörés ugyan még nem jött el, de már érezzük a növekvő érdeklődést.
Ezt segítheti, hogy az EU MiFiD II irányelve alapján a banki
tanácsadási folyamatba hamarosan beépül a fenntarthatóságra vonatkozó
kérdés. Eddig az ügyfeleket nem kellett megkérdezni, hogy olyan
befektetést keresnek-e, ami figyelembe veszi a fenntarthatósági
szempontokat. Ez most megváltozik.
Persze ez a tanácsadók részéről is
felkészülést igényel és természetesen alapkezelői oldalról is.
Fejlesztenünk kell a kínálatunkat, egyre több alapunkat kell
megfeleltetünk az úgynevezett ESG kritériumrendszernek. Az ilyen alapok
döntően olyan kibocsátók papírjait tartják, amelyek működésükbe beépítik
a fenntarthatóságra, társadalmi hasznosságra és a tisztességes
vállalatirányításra vonatkozó alapelveket. Ugyanakkor azt is meg kell
jegyeznem, hogy az ESG szempontokat szabályozói szinten szükséges még
pontosítani, és az Európai Unió dolgozik is ezen, bár még az út elején
járunk. A feladat az, hogy ezek az alapok valós fenntarthatósági célokat
szolgáljanak.
Termékfejlesztési
oldalról nézve alapvető fontosságú, hogy az innovatív szemlélet ne csak
a folyamatosan erősödő digitalizáltságunkban legyen jelen, hanem képes
legyünk releváns üzleti szolgáltatásokra lefordítani a világban zajló
nagy gazdasági és társadalmi folyamatokat, illetve az ennek
következtében változó ügyféligényeket. Ez segíthet abban, hogy a következő években tovább növeljük részesedésünket a hazai és a régiós
alapkezelői piacon egyaránt.
– Hosszú időn át
a lakossági befektetők kedvenceinek számítottak a tőkevédett,
hozamvédett alapok. A nulla körüli kamatkörnyezetben azonban ezek
eltűntek az alapkezelők kínálatából. Most, hogy ismét emelkednek a
kamatok, visszatérhetnek-e ezek a konstrukciók? Ha igen, akkor mikor,
milyen tematikával?
Éder György: Igen,
hamarosan visszatérünk ebbe a piaci szegmensbe. Két olyan tematikával
is elindulunk, amelyek különösen aktuálisak a jelenlegi piaci
környezetben. Egyelőre még az engedélyezési folyamaton dolgozunk, de
terveink szerint hamarosan újabb befektetési termékeket tudunk
ügyfeleink számára elérhetővé tenni.
