Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A kínai kommunista vezetés semleges állásponton maradt az Ukrajnában zajló orosz invázióval kapcsolatban: miközben a világ nagy gazdaságai elítélik és szankciókkal sújtják Vlagyimir Putyin kormányát, Kína úgy döntött, hogy a pálya szélén marad. Még az ENSZ ülésén sem szavazott az Oroszország elleni szankciókról.
Ugyanakkor egyre több területen hoznak Moszkvának fájdalmas döntéseket: Kína már a szankciók hírére szigorította az állami bankok számára, hogy hitelezzék az oroszországi nyersanyagvásárlási ügyleteket, majd a héten nem engedélyezték, hogy kínai repülőgép-alkatrészeket szállítsanak az országba, valamint a telefongyártók is elkezdték leépíteni az exportjukat.
Pénteken pedig Peking arról is döntött, hogy enyhítik az árfolyam-szabályozást a rubel és a jüan esetében. Ennek lényege az volt, hogy a kereskedelemben az árfolyamhatást kiszűrjék, eddig csak 5 százalékos erősödést vagy gyengülést engedélyeztek a két valuta között. Most viszont a limitet 10 százalékos árfolyamkülönbségre emelték - írta meg az ABC News.
A rubel értékének mintegy 40 százalékát veszítette el azóta, hogy a nyugati kormányok Vlagyimir Putyin elnök február 24-i ukrajnai támadása miatt megtorlásként egyes orosz bankokat kizártak a nemzetközi SWIFT fizetési rendszerből. Az orosz központi bankot megakadályozták abban, hogy devizatartalékait az árfolyam védelmére használja. A jüan-rubel árfolyamának megkötése eddig Kínának hátrányos volt, mert általában nap közben az árfolyam már korán reggel elérte a limitet, ami miatt a tényleges értéknél drágábban kellett váltaniuk a rubelt.
Több jel is utalt arra, hogy Kína lenyeli ezeket a veszteségeket, hogy az orosz nyersanyagpiachoz hozzáférjen, miközben az Európai Unió, az Egyesült Államok vagy Japán gazdaságai vagy állami szinten korlátozták a kereskedelmet, vagy maguk a nyugati cégek döntöttek úgy, hogy önként kivonulnak Oroszországból. Peking és a kínai gazdaság így a keresletcsökkenés miatt jó alkupozícióba került, lévén konkurencia nélkül vásárolhatott az oroszoktól például ipari fémeket.
A kínai multinacionális vállalatok nem is mutatják jelét annak, hogy kivonulnának Oroszországból. Az ország közgazdászai azonban azt tanácsolják, hogy biztonságosabb távolságból figyeljék az ügyet. A jüan-rubel árfolyamkontroll lazítása pedig azt mutatja, hogy nem Moszkva jó barátaiként állnak a helyzethez, hanem opportunista módon megpróbálják kihasználni azt, hogy minél olcsóbban vásároljanak.
A mostani lépés nagy ütés volt a rubelnek, amit jól mutat, hogy piaci kapitalizációja már a bitcoinétól is elmarad. Tovább árnyalja a helyzetet, hogy a rubelben denominált bitcoinárfolyam 9 hónapos csúcson van, még úgyis, hogy a legnépszerűbb kriptodeviza 42 százalékkal van a tavalyi novemberi csúcsértéke alatt - mint arra a Cryptonews felhívta a figyelmet.
Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos fejleményeket ezen a linken követheti.
