Pörög az infláció: nehezen állják a sarat a nyugdíjpénztárak

Júniusban 5,3 százalékos volt az infláció, ami azt is jelenti, hogy az idén fel kell kötniük a nadrágot a nyugdíjpénztárak vagyonkezelőinek, ha meg akarják őrizni a hosszútávú befektetések értékét. Az első félévben az eddigi adatok alapján ez félig-meddig sikerült is, volt néhány portfólió reálhozammal zárta az első hat hónapot. 

A magas kockázatot vállaló pénztári alapok alapvetően jól teljesítettek. Az Allianz Kockázatvállaló portfóliója vitte el a pálmát az első hat hónapban 12 százalékot meghaladó hozamával. Ebben az alapban a részvények aránya 90 százalék körül van hasonlóan az OTP Dinamikus portfóliójához, amely csaknem 7,5 százalékot emelkedett. A nagyjából 40 önkéntes pénztári portfólió közül, amely naponta megadja az árfolyamát, 16-nak sikerült reálhozammal zárnia az első félévet. Ezek között ott volt az összes olyan portfólió, amely legalább 40 százalékos részvénykitettséget vállalt. 

Jól sikerült az első hat hónap azoknak az alapoknak is, amelyek különlegesebb stratégiát követve fektettek be. Az Aegon úgynevezett szakértői portfóliója, amely abszolút hozamú stratégiával működik, több mint 6,5 százalékos árfolyam-emelkedésen van túl, a klímaváltozásra és a fenntartható gazdaságra fókuszáló alapok, az Aranykor ESG portfóliója és az Aegon Megatrend 5 százalék fölötti hozammal zárták az év eddigi részét. 

Nehéz dió az infláció

Ahhoz, hogy a legfrissebb inflációs adatnál magasabb legyen az idén a hozam, időarányosan nagyjából 2,62 százalékos hozamot kellett volna elérnie egy portfóliónak az első félévben. A legnagyobb önkéntes nyugdíjpénztári alapok a kiegyensúlyozott portfóliók, amelyek 25-40 százalék közötti arányban tartanak kockázatos, részvény jellegű befektetéseket, a vagyonuk több mint fele rendszerint állampapírokban van.

Az állampapírok árfolyama pedig esett az idén (a hozamuk emelkedett), ez kedvezőtlen hatással volt ezekre a portfóliókra. Egyetlen kiegyensúlyozott alap állt a félév végén úgy, hogy reálhozamot ért el, az OTP Kiegyensúlyozott portfóliója, amelynek 3,08 százalékos volt a féléves hozama. Ez annyiból jó hír, hogy ez alap a legnagyobb hazai nyugdíjpénztári portfólió, ebben tartja a legtöbb pénztártag a megtakarítását.

A többi nagy kiegyensúlyozott alap vagyonkezelője viszont fel kell kösse a nadrágot, ha a mostani magas inflációs környezetben reálhozamot szeretne elérni az év végére. A kiegyensúlyozott alapok első féléves hozama ugyanis 1,13-3,08 százalék között volt, fél tucat olyan konstrukció van, amelyiknek a teljesítmények elmarad az áremelkedés ütemétől. 

A klasszikus alapoknak esélyük sincs

Évek óta a leggyengébb teljesítményt az úgynevezett klasszikus alapok nyújtják a nyugdíjpénztáraknál, ezek olyan portfóliók, amelyek legfeljebb 25 százalékos arányban tartanak részvényeket. Vannak persze olyan nyugdíjkasszák, amelyek indítottak alapokat, amelyek kicsit kockázatosabbak ezeknél, de kevésbé kockázatosak, mint egy kiegyensúlyozott alap. Ugyanez a tendencia rájuk is igaz: azok a konstrukciók, amelyek kevés részvényt és sok állampapírt tartottak az elmúlt években, alacsonyabb hozamot értek el, mint azok, amelyeknél az arány fordított volt. 

Az idei első félévben a magyar állampapírok hozama emelkedett, az árfolyama pedig esett, ez ellen az állampapírokat magas arányban tartó nyugdíjalapok nem tudtak védekezni. Az Aranykor Klasszikus alapjának 1,95 százalékos féléves hozama kiemelkedően magasnak számít a mezőnyben, ezen kívül három kockázatkerülő alap ért még el szerény pozitív hozamot, a többinek esett az árfolyama, és mínuszban van. 

A pénztártagokat az vigasztalhatja, hogy július első napjaiban emelkedni kezdett a magyar állampapírok árfolyama, csökkentek a hozamok, ami a klasszikus és kiegyensúlyozott alapok árfolyamára kedvező hatással lehet. 

Gyűlik a reálhozam tovább

A magánnyugdíjpénztáraknál hasonló a helyzet. A növekedési portfóliók kivétel nélkül reálhozammal zárták az első hat hónapot, a négy megmaradt intézménynél 3,7-5,37 százalék közötti árfolyam-emelkedést értek el. A Szövetség Magánnyugdíjpénztár növekedési alapja volt a legjobb ebben az időszakban. Az, hogy legalább a növekedési alapoknak jól ment, azért nagyszerű hír a pénztártagok számára, mert a megmaradt magán-nyugdíjpénztári tagok többsége ezekben a portfóliókban tartja a megtakarítását.

A kiegyensúlyozott portfóliók hozama 0,56-1,74 százalék között alakult, ebben a kategóriában az idén az MKB vitte el a pálmát, a klasszikus alapok pedig -0,56-0,33 százalék közötti hozamot értek el. Egyetlen alap, az MKB klasszikus alapja zárt mínuszban a magán-nyugdíjpénztári portfóliók közül. 

Mind a magán-, mind az önkéntes nyugdíjpénztári portfóliókra igaz persze, hogy hosszútávú befektetések, tehát a hozamaikat több éves, évtizedes időtávon kell megítélni, ilyen alapon pedig jól állnak. Az MNB legfrissebb jelentése szerint, 2020 végén a pénztárak hosszútávon 2-4 százalékos reálhozamot értek el a tagjaik számára.