Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A négy nagy, a BUX indexben meghatározó súllyal
bíró cég közül három kilátásai kifejezetten kedvezőnek tekinthetők az
első negyedéves gyorsjelentések fényében - mondta Miró József az Erste
Befektetési Zrt. vezető stratégája. Ha a cégek jövő évi nyereségére
vonatkozó elemzői várakozásokkal számolunk, akkor a BUX index árazása
legfeljebb átlagosnak tekinthető az elmúlt években megszokott szintekhez
képest, akkor is, ha a mutató mindenkori csúcsa közelében tartózkodik.
Azonban a nemzetközi piacokon egyáltalán nem ez a jellemző, a nagy
tőzsdéken az árazások a korábban megszokott sávok tetején helyezkednek
el, ehhez képest tehát a magyar részvények relatív lemaradásban vannak,
így bőven lenne még hova drágulniuk - tette hozzá.
Mindez még akkor
is igaz, ha az első negyedéves jelentésekben szereplő, illetve az azok
megjelenése óta napvilágot látott pozitív információkra már reagáltak
valamelyest a befektetők. Az idei első negyedévben a négy nagy cég, az
OTP, a Mol, a Magyar Telekom és a Richter együttesen 211 milliárd
forintos nettó eredményt ért el. Ez nagyon sok, az Erste elemzőinek
várakozásai 160 milliárd forint körül volt a tavalyi utolsó negyedéves
132 milliárd és a tavalyi első negyedéves mínusz 25 milliárd forint
után.
Persze a nagy eredmény jórészt a két nagy cég, az OTP és a Mol
kimutatásaiban szereplő rendkívüli tételeknek volt köszönhető, ahol az OTP esetében ez normalizálódást jelent, azonban
ezeket leszámítva is kiemelkedően jó formát mutattak a Budapesti
Értéktőzsde nagy kibocsátói.
A négyből csak egy cég tartogat bizonytalanságokat
A Mol számára nagyon kedvezően alakul a
nemzetközi környezet, a finomítói marzsok javultak és javultak a
petrolkémiai marzsok is, sőt, a gyorsjelentéssel nagyjából egyidőben
lett világos, hogy mindkettő tovább javult a második negyedév elején.
Bár a cég operatív eredménye valamelyest csökkent az előző év azonos
időszakához képest, azonban az időközben bekövetkezett olajár
emelkedésnek köszönhetően át lehetett értékelni a készleteket, s ez
összességében masszív nettó eredményt hozott. Nem csoda, hogy a részvény
árfolyama emelkedett a jelentés megjelenése óta, igaz nem kiemelkedően,
mintegy 4.5 százalékkal.
A Mol 92,3 milliárd forintos nyereségéhez
hasonló profitról számolt be az OTP is, a bankcsoport az első három
hónapban 93,3 milliárd forintos nyereséget sikerült elérjen. Akárcsak a
Mol esetében, itt is egyszeri tétel hozta a nagy pluszt. A megképzett
céltartalékok összege ugyanis a tavalyi első negyedéves 97,1 milliárd
forintról 8 milliárd forintra csökkent, s ennek volt köszönhető az akkor
4,1 milliárd forintos veszteséghez képesti jelentős javulás.
Fontos
információ lehetett a piacnak az az interjú, amit Csányi Sándor
elnök-vezérigazgató adott az Inforádiónak a jelentés megjelenését
követően. Ez alapján a bankcsoport nagyon jó év előtt állhat, s
összesített nyeresége elérheti, sőt jóval meg is haladhatja a 400
milliárd forintot is. Ez ilyen nyereség pedig alsó hangon 1500 forint
körüli egy részvényre jutó eredményt jelentene, de akár ennél is
magasabbat, márpedig ehhez képest a jelenlegi 15 500 forint körüli
részvényárfolyam nem tekinthető elképesztően magasnak.
A Richter első
negyedéve sem sikerült rosszra. Bár a nettó nyereség enyhén csökkent a
tavalyi év azonos időszakához képest, 29 milliárdról 26,9 milliárd
forintra és az operatív profit is enyhe visszaesést mutatott. Azonban ha
csak az első negyedévet sikerülne is még háromszor megismételni, akkor
is jóval 100 milliárd forint feletti éves eredményt hozhatna a cég, azaz
ismételni tudná tavalyi csúcsteljesítményét. Ráadásul a gyógyszercégnek
változatlanul több olyan terméke is van, amely még csak most áll az
igazi felfutás előtt, s így elég jelentős növekedési potenciállal bír.
A Magyar Telekom volt az, amely talán enyhén
kellemetlen meglepetést okozhatott a befektetőknek. Bár 1,6 milliárd
forintos veszteség után idén az első három hónapban 8,9 milliárd forintos
nyereséget sikerült összehozni, a befektetőket kellemetlenül érhette a
hír, hogy mindössze részvényenként 15 forint osztalékra érkezett
javaslat (igaz, a cég eközben részvényenként kb. 10 forintot költ saját
részvények visszavásárlására is).
Az osztalék csökkentése hosszabb
távon lehet rossz jelzés a befektetők számára. Sokan számítanak ugyanis
arra, hogy jövőre már nem kell az 5G frekvencia pályázathoz hasonló
nagyságrendű befektetésekre tartalékolnia a pénzt a társaság és az éves
szinten mintegy 70 milliárd forint körüli szabad cash-flowjának már egy
jelentősebb részét tudnák osztalékfizetésre fordítani. Azonban ha a
mostani osztalék visszafogás arra utaló jel, hogy a későbbiekben sem
részesülnek a részvények magasabb kifizetésben, akkor az hosszabb távon
befolyásolhatja negatívan a Magyar Telekom papírok megítélését - mondta
Miró.
