Az elmúlt években megbízható jelzője volt a gazdasági hangulatnak "doktor réz". Utóbbi kifejezés a közgazdaságban azt jelöli, hogy a fém árfolyama - a réz széles felhasználási köre miatt - gyorsan reagál arra, hogy az ipari szereplők pontosan hogyan számolnak az általuk elkészített termékekének fogyasztásával. Most pedig a réz és a többi ipari fém ára elég gyorsan esik.
Az ok most viszonylag jól magyarázható: a koronavírus-járvány kitörése miatt a befektetők attól tartanak, hogy Kínában visszaesnek az építő- és feldolgozó ipari beruházások, valamint hogy Vuhan város környékén több üzemet is bezártak. A gyártási és kivitelezési munkák kiesése értelemszerűen hat a réz, a kobalt, a vas vagy éppen a cink árára. A megrendelések lemondásai növelik a kínálatot, csakhogy az aggasztó trend az, hogy máshol nem akarják pótolni a kieső termelést.
Ez abból látszik, hogy míg a tavalyi évet meghatározta a Kína-Egyesült Államok közötti kereskedelmi konfliktus, a befektetők hiába lélegeztek fel, hogy 2020-ra ez a bizonytalanság eltűnik a piacokról, elmaradt a drágulás az árupiaci termékeknél. Kivételt csak egy rövid periódus jelentett, akkor is csak az olajárnál, amikor az USA és Irán közötti feszültség éleződött ki, amikor egy dróntámadásban meg nem ölték Teherán legfőbb katonai vezetőjét, harmadik emberét, Kászim Szulejmánit.
Ahogy a WSJ írja összefoglalójában, a réz ára 12 százalékot esett január 14. és 30. között, így pont a kereskedelmi háborús időszak szintjére, szeptember óta nem látott mélységbe került. Az olajár is lejtmenetbe kapcsolt: a Brent már csak 57,21, a WTI 52,23 dolláros szintre süllyedt csütörtökre. Velük együtt pedig a nagy olajtársaságok, bányaipari cégek részvényei is. Az ExxonMobil papírjai 7,2, a Chevroné 7,6 százalékot estek, míg a Freeport-McMoRan már 14 százalékos zuhanást produkált január 30-ig.
A kínai beruházások lefékezése miatt a tengeri szállítmányozás fuvarozási díjai (Baltic Exchange Capesize Index - BDI) 2016 óta nem látott szintre, 99,95 százalékkal estek csütörtökig a Bloomberg szerint. Vagyis lényegében annyi a szabad kapacitás, hogy nem igazán tudnak elegendő megbízásokat szerezni.
Bajok vannak
Bár alapvetően a kínai gyárak kiesése biztosan csökkenthetné az ipari fémek iránti keresletet, a most látott szintek ezt meghaladják. A bizonytalan, geopolitikai feszültségekkel teli január (például Trump iráni háborúja, vagy az indulatokat kiváltó izraeli rendezési terv) a befektetőknek azt sugallhatta, hogy nemcsak a termelés ellátási zavarival kell számolniuk, hanem a fogyasztás visszaesésével is. A kínai koronavírus-járván kitörése így csak egyszerű magyarázatot ad az intenzív esésre, de inkább csak felerősítenek egy általános trendet.
Utóbbi hátterében - ahogy a New York Times is rámutatott elemzésében - főként olyan tényezők álltak, mint hogy az Egyesült Államok külpolitikája, és annak vezetőjeként Donald Trump teljesen kiszámíthatatlan. Az általános bizonytalanság pedig visszafogottabb magatartásra intette a piacokat és a vállalatokat. Valamint az általános trend mögött még ott volt, hogy Európa, különösen az Európai Unió gazdasági bővülése lelassult és megjósolhatatlanná vált, hogy mikor jöhet ki a stagnálás körüli állapotból. (Pláne, ha hozzávesszük az Egyesült Királyság pénteki végleges kilépését az EU-ból).
Most pedig a vuhani koronavírus (2019-nCoV) miatti járványügyi vészhelyzet csak fokozza a félelmeket. Ennek egyik oka, hogy nem tudni, mennyire terjed tovább, vagy marad meg Kína belproblémájának. A másik gond az, hogy Ázsia több gazdasága - például a Fülöp-szigetek, Vietnam, Szingapúr, vagy egy kontinesnyivel arrébb Ausztrália - erősen függ Kínától. Már így is egyre több ország közülük úgy dönt, hogy ha a járványt nem fékezik meg, felfüggesztik a termékszállítást, így óvva magukat a vírus behozatalától. A BDI már említett 99,95 százalék környéki esése is arra utal, hogy sokan már készülnek a kereskedelmi korlátozások bevezetésére és nem mernek előre szerződni a hajók kapacitására.
Kína már egyszer volt hasonló helyzetben
Ahogy a New York Times felidézi, az évezred eleji SARS-kitörés - amely kezdeti intenzitásában hasonló méretű járvány volt, mint a mostani koronavírusos fertőzési hullám - arra késztette a kínai kormányt, hogy ösztönözze a gazdaságot azáltal, hogy hiteleket irányítson hatalmas infrastrukturális projektek finanszírozásába. Viszont bármilyen gazdasági károkat is szenved ezúttal Kína, nem várható ekkora beruházási hullám, mivel a kormány mindenáron csökkenteni akarja az államadósságot.
"Most sokkal korlátozottabbak a lehetőségeik" - mondta Nicholas R. Lardy, a washingtoni Peterson Nemzetközi Közgazdasági Intézet kínaszakértője. "Úgy gondolom, hogy az emberek alábecsülik a pekingi vezetés elszántságát arra, hogy valóban csökkentsék a pénzügyi kockázatokat" - magyarázta Lardy, hogy miért sem valószínű, hogy Kína elengedné az államadósság elleni harcát.
Ettől még nem biztos, hogy komoly krízis jön: a WSJ szerint több elemző is úgy véli, hogy az ipari fémek árai túlságosan nagyot estek, ezért arra számítanak, hogy hamarosan egy kisebb pozitív korrekció jöhet az árfolyamokban.
