Szórja a százmilliárdokat az MNB - mutatjuk, kinek jutott belőle

Több mint 186 milliárd forintot költött el a Növekedési Kötvényprogram (NKP) keretében 2019 végéig a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A jegybank tavaly februárban hozakodott elő azzal a gondolattal, hogy erősíteni kellene a modern vállalati kötvénypiacot, a 330 pontos Versenyképességi programban erről is volt szó.

Innentől felpörögtek az események. Nem sokkal később már lehetett tudni a program főbb részleteit is, maga a terméktájékoztató pedig április végén jelent meg.

Sokat vásárol a jegybank

Maga a program júliusban indult, az első kötvénykibocsátás szeptemberben történt meg. Az egyebek között bioüzemanyagokat gyártó Pannonia Bio Zrt. vitt a piacra egy 15 milliárd forintos pakettet, amelynek a felét azonnal le is jegyezte a jegybank. Az MNB ezután a másodpiacon további 3 milliárd forintnyit vett a cég kötvényéből. A második kibocsátó a Mol Nyrt. volt - a cég szintén érdekelt az üzemanyaggyártásban, de a kőolaj- és földgázkitermelésben is. A százhalombattai óriás 28,4 milliárdos kibocsátásának szintén a fele került az MNB-hez.

A Mol kötvényeiből a jegybank a másodpiacon ezidáig nem vásárolt, az is igaz viszont, hogy a cég hitelpapírjait az intézményi befektetők mindig is szívesen vették és tartották meg. Az NKP-ba pályázó cégek közül a Mol hitelminősítése a legjobb, BBB-, ami azt jelenti, hogy befektetésre ajánlott kategóriába tartozik a Fitch-nél és a Standard & Poor'snál is. Utóbbi hitelminősítő ráadásul pozitív kilátással erősítette meg legutóbb a cég besorolását, ami azt jelenti, hogy a következő felülvizsgálatokon felminősítheti.

Gyenge minősítések

A Mol és az ingatlanüzletben érdekelt Cordia Zrt. volt csak az a két kibocsátó, amelynek a kötvényeiből nem vásárolt a másodpiacon az MNB. A többi kibocsátónál bőven 50 százalék fölött van a kitettsége. Az NKP szerint a jegybank az aukció során a hitelpapírok felét jegyezheti le, a másodpiacon pedig annyit vásárolhat, hogy egy-egy sorozat legfeljebb 70 százaléka kerülhet a birtokába cégcsoportonként legfeljebb 20 milliárd forint értékig.

A kötvényprogramba eddig 27 cég jelentkezett. A feltételek között volt, hogy minimum B+ hitelminősítést szerezzenek, az MNB pedig minősítés megszerzését is támogatja, ha azt a Scope Ratings vagy az Euler Hermes végzi el.

A vállalatok minősítése eddig a Molon kívül nem ütötte meg a befektetésre ajánlott BBB-s szintet, sőt elég sok cég éppen csak átcsúszott a léc fölött. A B+ a "magasan spekulatív" besorolást jelenti már a kötvénypiacon.

NER-közeli cégeket pénzel a program

A pályázó vállalatok között feltűnően sok a kormányközeli, vagyis a Nemzeti Együttműködés Rendszerében (NER) jól lavírozó vállalkozás. Jegybanki segítséggel ezek a cégek és persze a többi pályázó is olcsó forráshoz juthatnak hozzá, hiszen nagy vevőként az MNB leszorítja a kötvényeik kamatát, de jegybank által megvásárolt kötvények felét eddig a kormányzat által kedvelt cégek dobták a piacra. Garancsi István cége, a Market Építő Zrt. például 20 milliárd forint értékben bocsátott ki hitelpapírokat, ebből 13,92 milliárd forintnyi van az MNB-nél. A szintén kormányközelinek tartott Szíjj László érdekeltségébe tartozó Duna Aszfalt Zrt. 30 milliárdos kötvénypakettjéből 18,312 milliárd került a jegybankhoz.

A Mészáros Lőrinc nagyvállalkozó cégbirodalmát összefogó Opus Global Nyrt. is túlesett októberben egy 28,6 milliárd forintos kötvénykibocsátáson, a tízéves hitelpapírokból 17,3 milliárdnyit vásárolt meg a jegybank. Az Appeninn Nyrt. ingatlanos cég legnagyobb tulajdonosa a miniszterelnök vejéhez. Tiborcz Istvánhoz köthető BDPST Zrt. Az éppen csak B+ minősítésű társaság 20 milliárdos kibocsátásából 13,95 milliárdnyi van a jegybanknál.

Bárány László debreceni élelmiszeripari vállalkozó is jó viszonyt ápol a kormányzattal, az érdekeltségébe tartozó Baromfi-Coop Zrt. összesen 28,5 milliárd forintnyi kötvénykibocsátáson van túl, ebből 17,7 milliárdot vett meg az MNB. A B+N Referencia Zrt. is kormányközelinek tartott vállalkozás, amelyet Rogán Antal miniszterelnöki kabinetirodát vezető miniszterhez és Tombor András vállalkozóhoz kötnek. A B+N is éppen csak elérte a Scope-nál a minimális, B+-os szintet, a jegybank mégis úgy döntött, hogy a 10 milliárdos kibocsátásából a maximális 7 milliárdot betárazza.

Megemelt keret

Az NKP abból a szempontból jól megy, hogy az egy évre tervezett 300 milliárdos keret több mint 60 százaléka fél év alatt elfogyott. A jegybank épp ezért nemrég 450 milliárd forintra emelte a program keretét.

Pályázó van még bőven. A kormánnyal jó kapcsolatot ápoló Jászai Gellérthez köthető, a közbeszerzési tendereken elképesztően sikeres 4iG Nyrt. persze lehetséges, hogy egyelőre elhalasztja a kötvénykibocsátást, miután kútba esett a T Systems megvásárlása. Az első világháborús megemlékezések koordinálásáért felelős kormánybiztos, Schmidt Mária érdekeltségébe tartozó BIF Nyrt. is pályázik az MNB pénzére.

Csányi Sándor, OTP-s elnök-vezérigazgató élelmiszeripari érdekeltségei is ott vannak a programban. A Pick Szeged Zrt. már sikeresen kibocsátott 27 milliárd forintnyi hitelpapírt, amiből az 17,75 milliárdot vásárolt meg. Az ország egyik leggazdagabb emberének másik cége, a Bonafarm Zrt. is jelentkezett a programba, de eddig még nem értékesített kötvényeket. Az viszont nem titok, hogy a Bonafarm komoly beruházásokat tervez, Csányi Attila vezérigazgató 100 milliárd forintos nagyságrendű fejlesztésről nyilatkozott néhány hónappal ezelőtt.