Beindult a spekuláció Andy Vajna egykori cégének az Est Mediának részvényeivel. A médiacégből várhatóan hamarosan informatikai vállalattá váló társaság papírjai az október 25-ével záródó hetet 115,8 forinton fejezték be, azóta mindössze öt tőzsdei nap után már több mint 20 százalékos emelkedésen vannak túl. A részvény forgalma is megugrott a korábban szokásos többszörösére.
Csak tippelgetnek
Friss hír azonban nincs az Est Mediáról, tőzsdei berkekben is csak találgatnak, miért lett hirtelen ennyire népszerű a papír, és miért nő az árfolyama. Az egyik tipp az, hogy a Delta Systems beszállásával kapcsolatban húzhatják fel az árfolyamot. Az augusztusban létrejött megállapodás ugyanis úgy szól, hogy a Delta Systems Kft. 28,6 milliárd forintos vételárából 2,35 milliárd forintot pénzben fizet ki az Est Media legkésőbb december 20-ig.
A fennmaradó 26,25 milliárd forint vételárat pedig úgy teljesíti, hogy az arra vonatkozó követelését a Deltagroup Holding Zrt. nem pénzbeli hozzájárulásként az Est Media rendelkezésére bocsátja. Az apport ellenértékeként alaptőke-emelés keretében 125 millió darab, 210 forint kibocsátási értékű, "A" sorozatú törzsrészvényt bocsátanak ki a Deltagroup Holding Zrt. részére. Ez azt is jelenti, hogy a Deltagroup 32,64 százalékos tulajdonossá válik az Est Mediában.
Rosszul mutatna a mérlegben
A jelenlegi 140 forint körüli és a Delta által fizetett 210 forintos árfolyam között elég nagy a különbség, és egyes feltételezések szerint azért igyekeznek feltornázni az árfolyamot, hogy a tranzakció ne mutasson rosszul a Delta könyveiben.
Az apportszabályozás miatt viszont, ha a társaság részesedésén árfolyamnyereséget realizál, akkor annak mértékével jogosult csökkenteni az adóalapját.
De ezt még mindig csak elméleti síkon érdemes kezelni: a bejelentést követően a Napi.hu részletesen foglalkozott a Delta-Est Media ügylettel, és akkor a társaság ezzel kapcsolatban azt a tájékoztatást adta, hogy a tőkeemelkedés amiatt nem okozza az adóalap növekedését, mert az - legalábbis a cég álláspontja szerint - csak pénzben történő kifizetés után keletkezik.
Néhány napja Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (TEBÉSZ) be is nyújtott egy keresetet az Est Media és a Delta közötti ügyletben az árazás módjával és annak teljesítésével kapcsolatban. A lehetséges vizsgálat ellenére azonban a befektetők lelkesedése nem csappant meg. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a Napi .hu kérdésére válaszolva elmondta: piacmonitoring tevékenysége keretében - különösen a tiltott bennfentes kereskedelem és a piaci manipuláció kiszűrése érdekében - folyamatosan elemzi és értékeli a Budapesti Értéktőzsdén kötött ügyleteket.
Ha ezen tevékenysége során az ágazati jogszabályok megsértésének gyanúját tapasztalja, haladéktalanul megvizsgálja a felügyeleti eljárás megindításának szükségességét. Az MNB az esetlegesen tervezett vagy folyamatban lévő piacfelügyeleti eljárásairól - többek között az eljárás eredményességének biztosítására is tekintettel - nem adhat felvilágosítást, ugyanakkor ha esetleges felügyeleti vizsgálatát megállapítással zárja le, azt mindenkor és bárki számára elérhető módon közzéteszi honlapja "Határozatok" menüpontjában.
Nagy biznisz az IT
Mások szerint azért emelkedik az árfolyam, mert az új befektető, a Deltagroup Holding az informatikai piacon tevékenykedik. A másik informatikai cégről, a 4iG-ról pedig sok jó hír jelent meg az elmúlt időszakban. Ezek egyike az volt, hogy részt vesz a jegybank Növekedési Kötvényprogramjában (NKP), az ehhez szükséges hitelminősítést már meg is szerezte a társaság. Emellett tőkeemelést is végrehajtanak, amely sorra nyeri a tendereket, köztük az állami megbízásokat. Igaz, a legutóbbi néhány hónapban nagy állami megrendeléseket a Jászai Gellért érdekeltségébe tartozó cég nem jelentett be, de egy múlt havi interjúban azt ígérte, hogy érkeznek még hírek ilyen üzletekről.
Az Est Media körüli optimizmus egyik oka viszont épp az, hogy kevés olyan tőkeerejű informatikai cég van, amelyik képes elvállalni ezeket az állami megbízásokat - írta nemrég az Mfor.hu. A Delta ugyan eddig nem elsősorban az állami megbízásokból élt, de ha tőzsdére kerül, nem kizárt, hogy nekik is sokkal több jut majd ezekből a projektekből - vélekedett egy neve elhallgatását kérő tőzsdei szakember.
Maga a társaság azt közölte, hogy régiós terveik vannak és nem az állami közbeszerzési piacon képzelik el magukat. Helyette "Ipar 4.0" szolgáltatóként a nagy nemzetközi termelővállalatokhoz segítenék a kkv-kat a versenyképességük javításával a digitális fejlesztések megvalósításával. Azzal számolnak, hogy Közép-Kelet-Európában már 2019-ben akár 10-15 milliárd euró nagyságrendben jelenhet meg fejlesztési forrás a régió országaiban Ipar 4.0 típusú fejlesztések és okosgyárak kialakításának támogatására.
