A norvég kormány augusztusban váratlanul kivett mintegy 3,6 milliárd koronányi pénzt (mintegy 395 millió dollárt) az ország olajbevételeit kezelő nemzeti vagyonalapból. Ez volt az első tőkekivonás az elmúlt egy évben a házi perselyből, amit arra hozott létre Európa legnagyobb olajkitermelő országa, hogy egykor majd az olajbevételek elapadása után is fenn lehessen tartani az ország gazdasági erejét.
Az ország egyébként először 2016-ban kényszerült arra, hogy pénz vegyen ki költségvetési célokra az alapból, akkor az olajárak mélyrepülése kényszerítette erre a lépésre a kormányt. Az olaj árfolyamának 2016-os mélyrepülését követően - akkor emlékezetes, hogy év elején 30 dollár alá is beesett az északi tengeri Brent könnyű olaj hordónkénti ára - az olaj árfolyama magára talált, s 2018 júniusa óta folyamatosan minden hónapban fizettek be az alapba - írja a Bloomberg.
Az augusztusi tőkekivonás azért tűnik első ránézésre furcsának, mivel a kormány májusban az idei évi költségvetés felülvizsgálatát követően azt ígérte, idén várhatóan 34 milliárd koronányi friss tőkét helyeznek majd el az alapban. A mostani pénzkivétellel az idei nettó befizetés nagysága 19,9 milliárd koronára csökkent. Ugyanakkor az első két negyedévben az alap befektetései meglehetősen jól szerepeltek.
A norvég pénzügyminisztérium a hírügynökség kérdésére egyelőre nem kommentálta a lépést. Az mindenesetre figyelemreméltó, hogy a Brent könnyű-olaj árfolyama augusztus elején a globális gazdaság lassulásától és a kereskedelmi háború hatásaitól való félelem hatására hét hónapos mélypontra esett, 56 dollár környékére. A norvég költségvetés készítésekor viszont 67 és 70 dollár közötti árfolyammal számoltak.
