A feltörekvő országok központi bankjai olyan mértékben vettek fel lazább hozzéállást, amire legalább a pénzügyi válságig visszamenőleg nem volt példa - írja a Bank of America Merrill Lynch elemzésére hivatkozva a Financial Times. A további lazítást támogató álláspontok már csak azért is figyelmet érdemelnek, mivel a nagy feltörekvő piaci jegybankok, a brazil, az indiai, a kínai, a dél-afrikai és a török már túl vannak idén egy vagy több kamatvágáson is.
A befektetési bank elemzői a jegybanki kommunikációk vizsgálatával állítanak elő egy indexet, az úgynevezett Emerging Monetary Mood Indicatort, úgy, hogy egy szoftver elemzi bizonyos kulcsszavak előfordulásának gyakoriságát 11 központi bank közleményeiben. ennek hat hónapos súlyozott átlaga vett most fel extrém magas értéket. Csak az egyszeri havi adatokat figyelve az augusztusi értéknél magasabbat utoljára a dotcom lufi idején lehetett tapasztalni.
Nagyon sok olyan feltörekvő ország van, ahol a várakozásaink szerint több kamatcsökkentés következhet annál, mint amire a piac számít - mondta David Hauner, a bank feltörekvő piaci eszközallokációkkal foglalkozó stratégája. A közgazdász szerint ilyen ország lehet Oroszország, Brazília, Kína és Csehország például. Hozzátette, a feltörekvő országokban sok jegybanknak még komoly tartalékaik vannak a lazításra, a reálkamatok ugyanis sok helyen még elég magasnak számítanak.
A lazaság már eddig is jókora volt
A sort a kamatvágásokban a török jegybank vezette idén, 750 bázisponttal 16,5 százalékra csökkentette az irányadó rátát. Indiában 110 bázisponttal 5,4 százalékra csökkent annak értéke. 2017 eleje óta a brazil jegybank 750 bázisponttal vágott, 6 százalékig, Oroszországban 300 bázispontos csökkentés után áll 7 százalékon az alapkamat. A központi bankok általában a romló növekedési kilátásokra reagálnak a kamatcsökkentéssel, az IMF előrejelzése szerint ezen csoportba sorolt gazdaságok átlagos növekedési üteme idén 4,1 százalékra lassul, ami a legalacsonyabb érték 2009 óta.
Ehhez járult hozzá, hogy Argentína és Törökország kivételével a csökkenő infláció is nagyobb mozgásteret biztosított a monetáris döntéshozóknak ezen a téren. Ráadásul a befektetési bank elemzői szerint ezen országok közül sokban sikerült megzabolázni a folyó fizetési mérleg egyenlegét, ami azt jelenti, hogy a nélkül lehet kamatokat csökkenteni, hogy a devizaárfolyamok jelentős gyengülésével járna.
