Az eurózóna vérszegény gazdasági növekedése és inflációja arra utal, hogy a kontinens már megindult a Japánná válás útján. Ez azt jelenti, hogy hasonló pályát járhat be, mint a szigetország a 90-es évek eleje óta, s hasonlóan nehéz lehet számára a menekülés az alacsony gazdasági növekedéssel járó pályáról - írták elemzésükben az ING szakemberei a Bloomberg tudósítása szerint.
A bank elemzői szerint a két gazdaság folyamatainak összehasonlítása már régóta indokolt, tekintve a hasonlóan magas államadósság állományt, a bankok mérlegeiben felhalmozódó rossz hitelek mennyiségét, az elöregedő népességet és a hatalmas monetáris politikai lazítást.
Japánban a 90-es évek elején a válasz a válságra a monetáris politika részéről nem csak lassú volt, de áldozatul esett a rossz időzítésnek is. A gazdaság fellendülését ezután sorozatosan hol a 97-98-as ázsiai válság, hol a dotcom lufi kipukkadása, majd végül a globális pénzügyi válság akadályozta.
Az ING szakértői úgy látják, hogy az eurózóna is hasonló utat járhat be. Tavaly már megvolt a remény arra, hogy a rendkívüli monetáris lazításból visszavonulót fújjon az Európai Központi Bank (ECB), azonban azóta a kereskedelmi háború és az alacsony infláció következtében a téma ismét az lett, hogy mikor vágnak tovább az amúgy is negatív tartományban tartózkodó kamatokon, illetve mikor indul újabb eszközvásárlási program.
Egy erőteljes gazdasági fellendülés nélkül nagyon nehéz szabadulni az alacsony növekedés, alacsony infláció és alacsony kamatok jellemezte környezetből. Egy pozitív fordulat hamar megtorpanhat és a monetáris politikának ekkor talán már nem lesz olyan széles fegyvertára mint korábban, a kamatok már úgyis a nulla közeli tartományban vannak - írta Carsten Brzeski és Inga Fechner, a bank két elemzője.
A párhuzam arra enged következtetni, hogy Európában a következő években az ECB mérlegének további felfújódására lehet számítani és jelentős fiskális ösztönzőcsomagokra lesz szükség. Megvan a lehetősége annak, hogy a nyugdíjkorhatárokat is emelni fogják, hogy így előzzék meg a munkaerőpiacon a kínálat csökkenését. Az eurozóna számára a japán példa nem amiatt fontos, hogy megértsük a probléma kialakulásának az okát. Inkább azért hogy lássuk, mennyire reménytelenek voltak a próbálkozások szabadulni a kedvezőtlen helyzetből. Nem nagyon lesz tér a következő években európai kamatemelésre - vonták le a következtetést a szakértők.
