Az MSCI pénteki bejelentése szerint a jelenlegi 0,71 százalékról novemberig fokozatosan, három lépésben 3,3 százalékra emeli vezető feltörekvő piaci részvényindexében a kínai részvények súlyát. A Financial Times-ban megjelent becslések szerint ez mintegy 125 milliárd dollárnyi plusz tőkebeáramlást eredményezhet a kínai A-részvények piacára. Ezek azok a kínai részvények, amelyeket nem a hongkongi tőzsdén jegyeznek, illetve nincsenek valamilyen letéti igazolás formájában bevezetve külföldi tőzsdékre.
A lap szerint az MSCI feltörekvő piaci részvényindexét összesen 1900 milliárd dollárnyi tőke követi befektetései során, passzívan, illetve aktívan kezelt portfóliókon keresztül. A pontos összeget nehéz megbecsülni, a Bloomberg összesítése például néhány héttel ezelőtt "mindössze" 500 milliárd dollárt tartalmazott.
Az indexben történő súlyemelkedés, illetve megjelenés azt jelenti, hogy az adott portfóliókat kezelő alapkezelők automatikusan megvásárolják az emelkedő súlyú részvényeket. A lap által megszólaltatott szakértők szerint az MSCI mostani döntése azt mutatja, hogy a kínai hatóságok sikeresen lobbiztak a kínai piac elismertségének növeléséért a kereskedelmi háború közepette is. Az MSCI korábban rendszerint a kínai piac nyitottságának nem megfelelő foka miatt ódzkodott a kínai részvények súlyát növelni az indexben.
A kínai részvények egyébként már most is messze a legnagyobb súllyal szerepelnek az MSCI indexében a hongkongi és amerikai letéti igazolásokon keresztül a kínai részvények a mutató 31 százalékát adják jelenleg, ez növekszik majd novemberben összességében 34 százalék fölé. Az MSCI szakértői 80, a kínai felügyelet pedig 85 milliárd dollárnyi friss tőke beáramlással számol a súlyváltozás következtében, ez duplája annak az összegnek, ami tavaly nettó összesen a kínai részvényekbe érkezett.
Novembertől már összesen 253 nagy és 168 közepes kapitalizációjú kínai részvény lesz majd az MSCI indexében, ebből 27 a ChiNext-en, a Nasdaq kínai megfelelőjén jegyzett részvény lesz. Ezzel az egyik legdinamikusabban növekvő vállalati szegmens is bekerül majd a mutatóba, ugyanakkor az, hogy a bekerülő részvények körét ennyire kitágítják fejfájást is okozhat egyes intézményi befektetőknek. Ezen cégek közül ugyanis sok nem felel meg a felelős vállalatirányítási elvek támasztotta elvárásoknak és sok nem elég átlátható.
Az, hogy a kínai részvények súlya növekszik majd az indexekben, értelemszerűen azt is eredményezi, hogy a már indexben szereplő magyar papírok súlya várhatóan csökkenni fog. Azonban ezek súlya jelenleg annyira alacsony a globális feltörekvő piaci indexben, hogy ez önmagában várhatóan nem jár majd drasztikus hatásokkal a magyar piacon az általunk megkérdezett szakértők szerint.
