A nagy kérdés azonban nem ez, hanem a közép- és a hosszú táv. Ha választani lehet a gazdasági növekedés és az infláció között, akkor 100-ból 99 politikus a növekedést választja. A jegybankoknál más a helyzet, vannak olyan jegybankok, amelyek csak a fogyasztói inflációval foglalkoznak, és vannak olyanok, amelyek más célokat is figyelembe vesznek, illetve végül akadnak olyanok is, amelyeket politikusok irányítanak. Ez utóbbiaknál nem kérdés, hogy az infláció másodlagos, minden áron csak a növekedést hajszolják. Szavak szintjén persze minden jegybank nagyon független.

A befektetők számára a nagy kérdés az, hogy az MNB hova tartozik - állapította meg Zsiday Viktor. A valódi választ csak egy válságban tudjuk meg.

A 2030-ig éves folyamatos 4 százalékos növekedést tervezgető magyar gazdaságpolitika, a komoly hitelboomot vizionáló jegybanki iránymutatás, a ciklikusan inkább óvatosságért kiáltó helyzet ellenére a stimulus keresése azt valószínűsíti, hogy a magyar gazdaságpolitikának általában véve fontosabb a növekedés, mint az infláció.

És ott van még a nagy kérdés is: sikerül-e Magyarországnak addig húzgálnia az oroszlán bajszát, amíg elegük lesz, és megpróbálnak kipenderíteni minket az EU-ból? Ennek az esélye valószínűleg jóval kisebb mint 50 százalék, de ha van rá akár 20 százalék esély is, akkor ennek is logikus módon meg kell jelennie a forint árfolyamában.

Így tehát könnyedén elképzelhető, hogy a forint a következő években inkább gyengülni fog - még külső sokkok híján is - fogalmazott Zsiday.

Fotó forrása: Shutterstock