Összességében nem sok változott egy hónappal ezelőtthöz képest Törökországban devizafronton, a líra gyengül, a jegybanknak kamatot kéne emelnie, de nem mer Recep Tayyip Erdogan török elnök miatt, a külföldi tőke viszont menekül. A különbség mindössze annyi, hogy egy hónappal ezelőtt még csak 4,1 lírát kellett adni egy amerikai dollárért, most meg már 4,61-et, ami mindenkori rekordnak tekinthető.
A fejlemények ellenére a török elnök hozzáállása nem változott, szerinte a jegybanknak nem szabad kamatot emelnie, a magas kamatok ugyanis véleménye szerint hozzájárulnak ahhoz, hogy a török infláció magas szinten ragadt, s ez csak a külföldi befektetők és spekulánsok érdekeit szolgálják.
A múlt héten az elnök erre rá is tett egy lapáttal, miután a Bloomberg tévének adott interjújában kifejtette, hogy a jegybaknak ugyan függetlennek kell lennie, de nem hagyhatja figyelmen kívül az államfő jelzéseit azután, hogy befejeződik az elnöki rendszerre történő átállás.
Ezért robbanhat a bomba
Törökországban június 24-én előrehozott elnök- és parlamenti választást tartanak a végrehajtó elnöki rendszer bevezetése érdekében. A jegybank szorosabb elnöki felügyeletével ugyan más időszakokban talán megbarátkoznának a befektetők, azonban Erdogan retorikája most egy különösen érzékeny periódusban fejti ki hatását.
A fejlett gazdaságok tőkepiacain ugyanis az év eleje óta egyre jobban érezteti hatását, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed folyamatosan emeli az amerikai alapkamatot, s az elmúlt hetekben az irányadónak tekintett 10 éves amerikai államkötvények hozama már átlépte a kritikusnak tekintett 3 százalékos szintet is.
A leggyengébb láncszemek
A növekvő dollárhozamok nyomán komoly tőkeáramlás indult meg a feltörekvő piaci eszközökből kifelé, ami legérzékenyebben a feltörekvő piacok között a két leggyengébb láncszemnek tartott argentin és török devizát érintette.
A Bloomberg tudósítása szerint az eladási hullám oda vezetett, hogy noha Törökország adósságbesorolása kedvezőbb, a hétfői hozamemelkedést követően az ország 2034-ben lejáró dollárban denominált államkötvényei magasabb hozam mellett forognak, mint a nála egy kategóriával kedvezőtlenebb osztályba sorolt szenegáli kötvények. A lírában jegyzett kötvények hozam is hasonló képet mutatnak: magasabb a hozamuk, mint a hasonló pakisztáni, nigériai vagy libanoni kötvényeké.
Kitart-e Törökország?
A nagy kérdés az, hogy kitart-e Törökország a június 24-re kiírt választásokig. Erdogan elnök találkozóra hívta össze a monetáris és gazdaságpolitikai döntéshozókat a helyzet kezelésének megvitatására. A Bank of America Merrill Lynch szakértőinek friss véleménye szerint a piaci szereplők jelenleg azt árazzák, hogy a török jegybank egy 200 bázispontos kamatemeléssel próbál majd meg gátat szabni a líra további gyengülésének. Ugyanakkor a jegybank következő ülésére csak június 7-én kerül sor.
