A vevő az MNB, amelynek részesedése ezzel a pakettel 80,3 százalékra emelkedett.
A vételár nem ismert, de irányadónak tekinthető, hogy az MNB tavaly novemberben részvényenként 3550 forintot fizetett a bécsi tőzsde, valamint az osztrák elszámolóház együttesen 68,8 százalékot kitevő BÉT-pakettjéért, amivel a jegybank részesedése 6,94-ról 75,75 százalékra emelkedett. A jegybank akkor felajánlotta, hogy ezen a darabáron hajlandó megvenni a többi tulajdonos tőzsdepapírjait, azt követően hatvan napon belül, hogy a cégbíróság bejegyzi a jegybank többségi tulajdonossá válását. Ez a határidő április 2-án járt le. Vélhetően addig egymás tenyerébe csaptak az Urbana és a jegybank képviselői, és júliusban az ügylet pénzügyi zárása is megtörtént - fogalmazott a lap.
A kanadai cégen kívül még hárman váltak meg BÉT-részvényeiktől a múlt hónapban. Az eladásokat követően a tőzsdének 77 részvényese maradt, közülük nyolcnak a részesedése haladja meg az 1 százalékot. Legalább hárommal tovább csökkenhet a tőzsdetulajdonosok száma, miután a tavaly tavasszal bebukott Quaestor 1,2, a Hungária 0,6, valamint a Business Telecom alig 0,01 százalékos pakettjeit is felszámoló próbálja értékesíteni.
