A Brexit után sem változtatott a régióval és a bécsi tőzsdén jegyzett cégek kilátásaival kapcsolatban enyhén optimista hozzáállásán az Erste Bank elemzői gárdája - derült ki a bank csütörtökön, Bécsben megtartott prezentációján. Fritz Mostböck, az Erste elemzési osztályának vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a Brexit-káosz közepette nem szabad elfelejteni: a régiós gazdaságok exportkitettsége az Egyesült Királyság irányában viszonylag kicsi. Ráadásul a helyi jegybankok tartalékai elegendőek arra, hogy a várható piaci turbulenciákat kezelni tudják.
Úgy véli, hogy a fontosabb közép- és kelet-európai országokban változatlanul az eurózóna átlagánál magasabb növekedés várható. Ez jótékony hatással lehet a Bécsi Értéktőzsdén jegyzett részvények nyereségességére is, hiszen ezek zöme ebben a régióban aktív. A világban zajló folyamatok jelenleg azt eredményezik, hogy egyértelmű a felértékelődési potenciál az osztrák részvényekben, még ha az viszonylag szerényebb is.
Brexit-hatás
Magyarországon a bank elemzői korábban idénre 2, jövőre 2,8 százalékos gazdasági növekedést vártak, a nyolc fontosabb régiós ország átlaga a korábbi számok szerint 3,1, jövőre 3,3 százalék lehetett volna. A Brexit hatásait országokra lebontva még nem közölték, azonban úgy vélik, a régiós átlag ennek ellenére idén 2,5 százalék felett maradhat (ez annyit tesz, hogy a régió nyolc legnagyobb országának növekedéséből idén átlagosan legfeljebb 0,6 százalékot vehet vissza a Brexit).
Az eurózóna esetében ennél valamivel nagyobb vágást hajtott végre GDP prognózisán a bank, a korábbi 1,6 helyett már csak 1,3 százalékos bővülést várnak. Az eurózóna átlagos bővülése jövőre 1,6 százalék lehet a korábban becsült 1,8 százalék helyett.
A bank elemzői szerint jelenleg a részvények, mint befektetés mellett szól még mindig az alacsony kamatkörnyezet. Ez kedvező környezetet biztosít az ingatlanszektor számára és a nagyobb adósságállománnyal rendelkező cégeknek. Szintén a régiós részvények malmára hajtja a vizet a már említett, az eurózóna átlagánál magasabb várható GDP növekedés. Úgy látják ráadásul, hogy az előre mutató indikátorok (mint például a beszerzési menedzserindexek) is ebbe az irányba mutatnak.
Enyhülhetnek a félelmek
Ráadásul azzal, hogy az olajárfolyam a hordónkénti 50 dolláros szinthez közelít, a korábbi, energetikai szektorral kapcsolatos félelmek is enyhülhetnek. Ez már egy olyan árszint, amely mellett az olaj- és gázipar is működni tud. Az erősebb dollár és gyengébb euró mixe (1,11 körüli keresztárfolyamról beszélve) e mellett a legtöbb bécsi tőzsdén jegyzett cég számára szintén kedvező.
A részvények mellett szólhat azok kedvező osztalékhozama is, a negatív kamatkörnyezet és a befektetési alternatívák hiánya vonzóvá teszi azokat. Becsléseik szerint az idei év után várt osztalékokkal számolva alig akad olyan részvény a Wiener Börsén, amelynek osztalékhozama 2 százalék alatt lenne, s vannak 4-7 százalékos hozammal kecsegtető papírok is - derül ki az Erste-becsléseiből.
Az ellenérvek
A részvényvásárlás ellen szólhat ugyanakkor szerintük, hogy a biztonságos befektetések felé való fordulás - ami a Brexit után megindult - hatásait egyelőre nehéz megbecsülni. Technikailag úgy tűnik, az ATX és a DAX is kivár, az S&P 500-as index pedig már közel két éve sávozó mozgást végez.
Ráadásul a szezonalitás sem a részvények mellett szól jelenleg. A július és az augusztus Mostböck szerint amúgy is általában nehezebb hónap szokott lenni a tőzsdék számára. Ugyanakkor az ősz pozitív dinamikát hozhat a piacra, ráadásul addigra talán jobban kikristályosodnak a Brexit várható hatásai.
A globális részvénypiacokkal kapcsolatban összességében enyhén pozitívak a kilátások. Becslésük szerint az FTSE World index az idei évet 2,7, 2017-et pedig 13,1 százalékos növekedéssel zárhatja.
