Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Rekordmélységbe zuhant tegnap az azeri manat árfolyama a dollárral szemben, miután a jegybank feladta a dollárral szembeni kötött árfolyamrendszert, s szabad lebegtetésre állt át. A jegybank közleménye szerint a lépésre azért volt szükség, hogy megőrizzék az ország devizatartalékait, s növeljék a gazdaság versenyképességét az egyre intenzívebbé váló külső sokkok közepette - írja a Bloomberg. A manat árfolyama szinte azonnal mintegy 32 százalékot esett a dollárral szemben, a dollár árfolyama 1,047 manatról 1,55 fölé emelkedett.
Ezzel a manat egy éven belül immár másodszor esik nagyot a dollárral szemben. A lépés már nagyon időszaerű volt, hiszen a nyersanyagárak, elsősorban az olaj áresése, a kínai jüan leértékelése és a szigorodó Fed politika nyomán a feltörekvő piaci országok sorra értékelték le az elmúlt időszakban devizáikat. Az azeri jegybank februárban már egyszer végrehajtott egy egyszeri, 25 százalékos leértékelést, azonban azóta a Bloomberg szerint devizatartalékának több mint felét fel kellett használnia az árfolyam szinten tartása érdekében.
Timothy Ash, a Nomura feltörekvő piaci stratégája szerint az egyetlen meglepő a lépésben az, hogy miért vártak vele ilyen sokáig, ezzel ugyanis jelentősen gyengítették az ország fizetési mérlegét, hitelképességét és a vele szembeni befektetői bizalmat.
Az azeri gazdaság szinte kizárólag a szénhidrogénektől függ, az olaj- és gázexport részesedése a kivitelből meghaladja a 90 százalékot. A mostani lépéssel a manat árfolyama január elsejéhez képest közel felére esett a dollárral szemben, ezzel a legrosszabbul teljesítő deviza lett a világon. Tavaly év végén az azeri jegybank devizatartaléka még 15 milliárd dollárra rúgott, ez az összeg mostanra 6,2 milliárd dollárra olvadt.
Az éves szinten 75 milliárd dollárnyi GDP-t előállító ország gazdasága idén 2,8 százalékkal bővülhetett a Moody\'s szerint, ez a növekedési ütem jövőre 1,7 százalékra eshet vissza. A hitelminősítő szerint a költségvetés hiánya a GDP 9,2 százaléka körül alakulhat.
Miközben a volt Szovjetunió többi korábbi tagállama, így Kazahsztán és Oroszország is a szabad lebegtetés irányába mozdult el devizájuk dollárral szemben, addig az azeri jegybank azon a véleményen volt, hogy az ország gazdasága egyelőre nincs felkészülve egy ilyen lépésre. Szeptemberben a jegybank kormányzója, Elman Rustamov egy tévéinterjúban kifejtette, nincs szükség a deviza további leértékelésére.
A deviza leértékelése már februárban is hatalmas menekülést váltott ki a befektetők részéről, s ez további nyomás alá helyezte az árfolyamot. Míg januárban még betétek 51 százalékát tartották az azeriak külföldi devizában, addig a februári leértékelés után egy hónappal ez az arány már 70 százalék felett járt.
Moody\'s szerint ennek ellenére a februári leértékelés hasznos volt, segített enyhíteni a zuhanó olajárak okozta költségvetési nyomást és az ország exportját jóval versenyképesebbé tette. A befektetők a jelek szerint örültek a mostani lépésnek, a 2024-ben lejáró azeri államkötvények árfolyama emelkedett, hozamuk 20 bázisponttal, 5,95 százalékra csökkent.
