Önfeljelentés indította el a Buda-Cash botrányát

Harmadik napja találgatja mindenki, hogy az MNB-alelnök kedd reggeli tájékoztatóján bejelentett, a Buda-Cashnél és a hozzá kapcsolódó négy kis banknál feltárt 100 milliárdos pénzügyi visszaélés-sorozatot miért nem követte azóta sem rendőrségi hír, miért nem került sor őrizetbe vételre?

A Napi.hu piaci forrásokból úgy értesült, hogy ennek magyarázata a Buda-Cash brókerház vezetőinek együttműködő magatartásában rejlik, sőt hétfő délelőtt egy önfeljelentés indította el a botrányt. Persze erre már az utolsó utáni pillanatban került sor. A négy regionális banknál (BRB Buda Regionális Bank, DRB Dél-Dunántúli Regionális Bank, DDB Dél-Dunántúli Takarék Bank és ÉRB Észak-magyarországi Regionális Bank) hosszabb ideje vizsgálódó MNB az ott tapasztaltak miatt terjesztette ki a vizsgálatot a bankok relatíve tetemes állampapír-portfólióját kezelő Buda-Cash Zrt.-re is, és a helyszíni vizsgálat kezdő napja hétfő volt. Erre keresték fel a felügyeleti hatóságot az érintett vezetők, jelezve: a brókerház és a bankok vagyonából mintegy 100 milliárd forint hiányzik.

Az első hallásra horribilisnek tűnő összeg több mint kétharmada (70 milliárd forint) az együttesen mintegy 220 milliárdos mérlegfőösszeggel rendelkező négy kis bankra esik, vagyis az önfeljelentés szerint a banki vagyon harmada hiányzik. A többi 30 milliárd a brókerház ügyfeleinek számláiról tűnhetett el.

A százmilliárdos szám a felügyeleti biztosok vizsgálatának lezárásáig csak feltételezés, ennél lehet kevesebb is, de több is, különösen, ha például banki hitelek mögött álló értékpapír-fedezetek is hiányoznak. Az MNB ezért csökkentette ma reggel a kis bankok ügyfeleinek számláiról felvehető összeg határát a keddi egymillióról 60 ezerre. Ez a 120 ezer ügyféllel számolva mintegy 7,2 milliárd, amelyet a több, mint száz bankfiókban lévő készpénz-készlet részben fedez, a többire pedig bőven fedezetet nyújt a négy bank MNB-ben elhelyezett, 10 milliárdot meghaladó kötelező tartaléka - piaci hírek szerint.

Hogy miként folyhatott el egy, összesen is kevesebb mint egymilliárd eurós pénzügyi csoportból százmilliárd forint értékű ügyfélpénz, arra most még mindenki keresi a magyarázatot. Az egyértelmű, hogy a kis bankok megvételét és azok feltőkésítését aligha külső források finanszírozták 2007-től kezdve, és arta a brókerházból 2005-2013 között kifizetett 2,7 milliárd forint osztaléka sem nyújthatott fedezetet. Ugyanakkor ez eltörpül a 100 milliárdos nagyságrendű feltételezett hiányhoz képest, tehát óhatatlanul lehettek a rendszerben - akár a lyukak betömésére szánt, de később veszteséget hozó - saját számlás származékos ügyletek is.