A jelenlegi helyzet, amelyet a zuhanó olajárak, a szabadesésében lévő feltörekvő piaci devizák, elsősorban a rubel értékvesztése jellemez sokban hasonlít az 1998-ban átélt orosz válsághoz, de sok különbség is van.
A Bloomberg készített összefoglalót a legfontosabb hasonlóságokról és különbségekről.
Először a hasonlóságok:
Zuhanó olajárak
A nyersolaj ára a nemzetközi tőzsdéken 48 százalékkal esett június óta, ez végzetes hatással lehet az olyan exportőr országok gazdaságára, mint Oroszország, Venezuela és Nigéria. A CDS felárak alapján a piac jelenleg úgy gondolja, hogy Venezuela 5 éven belül 97 százalékos valószínűséggel fizetésképtelenné válik. Az orosz gazdaság, amely amúgy is az amerikai és az európai uniós szankciók terheit nyögi, az orosz jegybank szerint jövőre 4,7 százalékkal eshet vissza, ha 60 dollár alatt marad az olaj hordónkénti árfolyama.
Leértékelődő devizák
A Bloomberg által a 20 leglikvidebb feltörekvő piaci devizából számított index értéke 2003. december 15-e óta mért legalacsonyabb szintjére zuhant. Az orosz rubel, dollárral szembeni árfolyama történelmi mélypontra zuhant, a keresztárfolyam átlépte a 64-es szintet. A török líra is mindenkori mélypontjára, az indonéz rúpia ára 1998-as szintekre esett vissza.
Az ázsiai pénzügyi válság során 1997-ben és 1998-ban Thaiföldtől Malajziáig számos ország kényszerült árfolyamsávjának feladására, ezt követően a thai baht értékének felét elveszítette fél éven belül.
A Fed monetáris politikája
Az amerikai Fed a piac szerint arra készül, hogy jövőre az első kamatemelését hajtsa végre 2006 óta, s ez azzal fenyeget, hogy kevesebb olcsó tőke jut a fejlődő országoknak. A Világbank becslése szerint a hosszabb lejáratú amerikai államkötvények hozamában bekövetkező egy százalékpontos emelkedés nyomán a fejlődő országokba áramló magántőke mennyisége 50 százalékkal csökkenhet - írja a Bloomberg.
Az olyan országok, amelyeknek nagy a folyó fizetési mérleghiánya, mint például Törökország, Dél-Afrika vagy Brazília különösen sérülékenyek lehetnek a Credit Agricole CIB elemzése szerint. De az olyan országok is, ahol az államadósság nagyobb része külföldiek kezében van, ilyen például Malajzia is, itt az arány 30 százalékos (A Bloomberg nem tér ki rá, de Magyarország esetében ez az arány még mindig meghaladja az 50 százalékot) A Fed 90-es évek közepétől végrehajtott kamatemelései akkor szerepet játszottak abban, hogy a befektetők elkezdték tőkéjüket kivonni a feltörekvő piacokról.
S a különbségek, amelyek miatt a mostani helyzet más, mint az 1998-as
Rugalmas devizaárfolyamok
A fejlődő országok többsége ma már rugalmasabb árfolyamrendszert használ, mint a 90-es években elterjedt sokszor fix árfolyamhoz kötött rendszerek. Ez lehetőséget termet a devizák kevésbé fájdalmas módon történő leértékelődésére, amely ugyan inflációgerjesztő hatással járhat az adott országban, azonban stimulálni is tudja a gazdaságot exportjának versenyképesebbé tételével.
Devizatartalékok
A fejlődő országok devizatartalékai összehasonlíthatatlanul magasabb szinten állnak, mint a 90-es évek végén. Akkor a feltörekvő országok devizatartalékai összesítve 659 milliárd dollárra rúgtak az IMF adatai szerint, ma ez az összeg eléri a 8100 milliárd dollárt.
Adósság
A feltörekvő országok államadósságában ma jóval kisebb arányt képviselnek a külföldi devizában kibocsátottak. Ez lehetővé teszi számukra, hogy könnyebben törlesszék adósságaikat a devizatartalékok megcsapolása nélkül is. A feltörekvő országok devizaadósságának aránya jelenleg 26 százalék az IMF adatai szerint, 1999-ben még 40 százalékos volt ez az arány.
Meg kell azonban jegyzeni, hogy a feltörekvő országok vállalatai jócskán átvették az államok szerepét a devizaadósság kibocsátásában, ami azért aggodalommal töltheti el a piaci szereplőket. 2009 és 2012 között ezek a cégek a BIS adatai szerint 375 milliárd dollár értékben adtak el devizakötvényeket, ez a duplája a 2004-2008-as időszakban mértnek.
Kamatok
A feltörekvő országok némelyikében már megindultak a kamatemelések, azonban ezek mértéke még sehol sincs az 1998-ban tapasztaltnak, kivéve persze Oroszországot. Az orosz jegybank kedd este 6,5 százalékkal 17 százalékra emelte irányadó kamatát. 1998-ban voltak olyan feltörekvő országok, ahol a rövidtávú kamatok 100 százalék fölé is ugrottak.
