Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Befektetési Alapok Magyarországi Szövetsége (Bamosz) szükségesnek tartja a befektetési alapkezelőket terhelő különadó felülvizsgálatát - mondta Temmel András, a szervezet főtitkára a Napi.hu-nak. A tervezett módosítás jelentős változást hozna az adó beszedésének módjában, ugyanakkor jelen formájában számításaik szerint ugrásszerű tehernövekedést is eredményezne a szektor számára, ezért további szakértői egyeztetéseket szeretnének a kormánnyal az ügyben.
A kormány a múlt héten nyújtotta be a jövő évi adótörvényekről szóló törvényjavaslatot az Országgyűlésnek. Ebben újdonságként szerepelt a kollektív befektetési formák különadója, amely a Magyarországon forgalmazott kollektív befektetési formák befektetési jegyei után az alapkezelő, vagy a közvetlenül az alap által fizetett forgalmazói jutalék 25 százaléka. A portfolio.hu első becslései szerint figyelembe véve a befektetési alapokban kezelt 5400 milliárd forint körüli vagyont az adó mértéke meghaladhatja a 10 milliárd forintot.
Ezzel párhuzamosan a törvénytervezet szerint a pénzintézeti különadó hatálya alól kikerülnének a befektetési alapkezelők, akik a 2009-es adatok alapján 2010 óta éves szinten 2,1 milliárd forintnyi különadót fizettek.
A törvényhez hozzá kellett már nyúlni, hiszen az elmúlt években jelentősen átalakult az alapkezelői piac, az egyes alapkezelők adóterhelésének mértéke azonban nem változott. Az alapkezelők által kezelt teljes vagyon lényegében most érte el a 2009. év végi mértéket, ezen belül ugyanakkor nagy átalakulás következett be: a befektetési alapok aránya megnőtt, az intézményi vagyonkezelés pedig visszaszorult. Voltak alapkezelők, aki profitáltak ebből, viszont néhány korábbi nagy szereplő visszaszorult, illetve távozott is a piacról - hívta fel a figyelmet Temmel. További problémája a hatályos szabályozásnak, hogy csak a hazai alapkezelőket terheli, ugyanakkor az itt forgalmazott külföldi befektetési alapokat nem.
A külföldi alapok bevonása a teherviselésbe szükségszerűvé teszi, hogy az adó beszedése a későbbiekben a forgalmazókon keresztül történjen, az azonban vitatható, hogy az adó kivetésének az alapját a forgalmazói jutalék jelentse-e, tekintettel arra, hogy ennek mértéke erőteljesen változhat, ami a későbbiekben szintén piaci anomáliákhoz vezethet - tette hozzá.
