Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Fed szerdai döntésével havi 30 milliárd dollárról 25 milliárd dollárra csökkentette a kvantitatív lazítási programjának keretében megvásárolt eszközök összegét. A lépéssel közelebb került a az amerikai jegybank szerepét betöltő szerv 2012 őszén megkezdett, harmadik kvantitatív lazítási programjának vége, a program kifutását a piac most októberre becsüli.
Az S&P 500-as index eközben július eleje óta egy közepes méretű korrekciót produkált, a származékos kereskedésben - tehát az amerikai nyitvatartási időn kívüli - folyamatos kereskedésben a július 24-i 1990 pont feletti csúcsról öt kereskedési nap leforgása alatt 1916 pontig esett értéke. Ez e közel 75 pontos esés mindössze 3,7 százalékos korrekciót jelent, sőt ez még a szokásos Wall Street-i definíciót szerint még korrekciónak sem nevezhető, erről ugyanis csak legalább 10 százalékos csökkenést esetén illik beszélni.
A piaci szereplők mindenesetre tartanak a QE3 végétől. Még maga Alan Greenspan, a Fed korábbi elnöke is úgy vélte, a QE végére a piacok érzékenyen reagálnak majd, s csak remélni tudta, hogy ezt a Fed azt a reakciót megfelelő mederben tudja tartani.
Önbeteljesítő jóslat
Nem véletlenül szemlélik kiemelt figyelemmel a befektetők a kvantitatív lazítási program kifutását. A piacon ugyanis sokan gondolják úgy, hogy a részvénypiacok 2009 óta tartó szárnyalása elsősorban a Fed monetáris politikájának köszönhető, amellyel igyekezett a 2008-as pénzügyi válság hatásait tompítani, s újra növekedési pályára állítani az amerikai gazdaságot.
A Fed még 2008 szeptemberében kezdte el a kvantitatív lazítást, amelyet előtte nagyobb méretekben a japán jegybank próbált korábban a gazdaság élénkítésére. Ez a piaci szereplőktől történő eszközvásárlásokat jelent, amellyel a Fed mérlegfőösszege növekszik, de ezzel párhuzamosan nőnie kellene a gazdaságban, a pénzügyi rendszerben a lévő pénz mennyiségének is, persze akkor, ha közben a hitelleépülés miatt az nem fejt ki ellenkező hatást.
Most is ettől félnek
A Fed mérlegfőösszege 2008 szeptembere óta több ütemben eközben 900 milliárd dollár körüli összegről mára 4 400 milliárd dollár körülire emelkedett, már 3 kvantitatív lazítási program és az úgynevezett Operation Twist is lezajlott.
Több népszerű tőzsdei elemző is rámutatott arra, hogy az S&P 500-as index emelkedő szakaszai eközben rendszerint egybeestek a a Fed vásárlásaival, s ha egy-egy program lezárult, vagy annak lezárultát elkezdték beárazni a szereplők, akkor az rendszerint visszaesést hozott a részvényárfolyamokban. Erre volt legutóbb példa a tavaly nyári \"kisebb\" korrekció, amikor a jelenleg is futó eszközvásárlási program csökkentésének lehetőségét bejelentette Ben Bernanke akkori Fed-elnök.
Napi.hu
Az S&P 500-as index teljesítménye és a Fed mérlegfőösszegének alakulása mindenesetre elég meggyőző tud lenni egymás mellé rajzolva egy grafikonon.
A grafikon jó magyarázatul is szolgálhat arra, miért várja a piac egyre növekvő aggodalommal a QE3 program befejezését ősszel. Az összefüggés ugyanakkor nem meglepő, hiszen a Fed az elmúlt években akkor jött elő rendszerint újabb lazítási programmal, ha nem tartotta elég meggyőzőnek az amerikai gazdaság teljesítményét.
Márpedig ha ez a teljesítmény nem fényes, akkor rendszerint a tőzsdei árfolyamok sem alakulnak túl jól. A kérdés az, hogy ezúttal mi történik a gazdasággal és a piaccal, ha a Fed elengedi a kezét. Megáll-e a saját lábán, vagy ismét olyan mértékű korrekció következik, amely után a jegybank szükségét érzi egy QE4 beindításának.
