BUX 135935.10 1,76 %
OTP 42570 2,26 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

A lufit nem lehet elkerülni - Megszólalt a volt jegybankár

Mindenképpen lesz hatása annak, ha a Fed befejezi kvantitatív lazítási programját - mondta Alan Greenspan, a Fed korábbi elnöke a Marketwatchnak adott interjújában. Véleménye szerint a buborékok természetes velejárói a gazdaságnak, s reálgazdaságra gyakorolt hatásuk nagyban függ attól, mekkora tőkeáttétel alakul ki. Ugyanakkor kételkedik abban, hogy a Fed kommunikációjának lenne ebben döntő fontossága.

2014. július 26. szombat, 09:08

A Fed számára rövid távon a legnagyobb kihívás az lehet, hogyan tudja csökkenteni mérlegét úgy, hogy annak minimális kedvezőtlen hatása legyen - mondta Greenspan, a Fed korábbi elnöke a Marketwatchnak adott interjújában.

A piac érzékenyen reagál majd

A 88 éves szakember, aki 1987-től 2006-ig töltötte be a Fed elnöki pozícióját, jelenleg saját gazdasági tanácsadó cégét vezeti. Úgy gondolja, hogy bár nehéz lesz, de a Fed képes lehet arra, hogy megfelelően, minimális kedvezőtlen mellékhatással vezényelje le a kvantitatív lazítási program leépítését. A piac a program befejezésére várhatóan hevesen reagál. Elég megnézni, mi történt, amikor a Fed először jelezte, hogy elkezdi a \"taperinget\". A piac mindig is érzékenyen reagált - mondta Greenspan.

A lépések mögött mindig hátsó szándékokat sejtenek

Nem vagyok ugyanakkor biztos benne, hogy a siker kulcsa a kommunikáció lenne a Fed részéről - folytatta a volt elnök. Hivatali időm alatt mindig kételyeim voltak azzal kapcsolatban, milyen hatékonyan tudunk kommunikálni a piaccal, mivel a szereplők a Fed lépései mögött mindig hátsó szándékokat sejtettek. Ez egy harc, amiben nem vagyok biztos, hogy mindig nyertünk - tette hozzá a közgazdász.

Greenspan szerint a Fed helyesen jár el, amikor monetáris politika alakításánál szoros figyelemmel követi a részvénypiaci árazások alakulását. Az eszközárak ugyanis alapvetően befolyásolják a gazdasági aktivitást. Egy jegybanknak figyelemmel kell lennie arra, mi történik az adott részpiacokon: nem csak a hitelpiacon, a kötvénypiacon, de a részvénypiacon, az árupiacon és az ingatlanpiacon is. E nélkül nem lehet teljes képet alkotni arról, mi történik valójában a gazdaságban. Az már más kérdés, hogy mennyiben kell megpróbálni hatni a folyamatokra, de figyelmen kívül hagyni őket mindenképpen hiba lenne - fogalmazott a volt jegybankár.

Saját életet élnek a lufik

A volt Fed elnök egyetért Janet Yellen jelenlegi elnökkel abban, hogy az eszközárbuborékokat elsősorban szabályozói eszközökkel kellene kezelnie a gazdaságpolitikai és monetáris politikai döntéshozóknak. Példaként 1994-et hozza fel, amikor a kialakulóban lévő részvénypiaci buboréknak masszív kamatemeléssel próbált gátat szabni a Fed. Akkor azt hittük, sikerült meggátolnunk a lufi kialakulását és sikerült \"puha landolást\" elérnünk a gazdaságban. Feltételeztem, hogy az akkori 300 bázispontos kamatemelés fényében a piac újragondolja az árazási szinteket. Azonban a dotcom lufi ezután hamar visszatért.

A probléma az az eszközár lufikkal, hogy azok a maguk életét élik - folytatta Greenspan. Nehéz őket meggátolni anélkül, hogy súlyos visszaesést idéznénk elő a piacon. A Paul Volcker vezette Fed sikeresen harcolt 1979-ben az infláció megugrása ellen, azonban ezért cserébe a gazdaság visszaesésével kellett fizetnie. A lufik kialakulásának természetes velejárója az emberi természetnek, a kérdés az, hogy kezeljük őket - magyarázta a volt Fed-elnök.

Sok múlik a tőkeáttételen

Minden lufi felfújódik, majd kipukkad egyszer. Ami fontos, hogy milyen a buborékok finanszírozási háttere. A dotcom lufi kipukkadása például masszív pénzügyi összeomlást hozott, úgy, hogy annak reálgazdasági hatása összességében elenyésző volt. Az amerikai GDP növekedésében alig hagyott nyomot az ezredfordulót követően a dotcom lufi leeresztése - mutatott rá Greenspan.

Ha azonban egy buborékban a túlértékelt eszközök mögött nagy a tőkeáttétel - ahogy történt az 1929-es összeomlásnál, vagy az amerikai jelzálogpiac 2007-2008-as válságakor - akkor az egész gazdaságra ható fertőzés esélye jóval nagyobb. Greenspan szerint tehát nem elsősorban a toxikus eszközöktől függ, hogy egy összeomlásnak mekkora hatásai lesznek, hanem az ezen eszközök megvásárlására felvett hitelek nagyságától, a tőkeáttétel mértékétől, a háttérintézmények eladósosodottságától.

A volt jegybankelnök az eszközárbuborékokat tehát az emberi természet és a gazdaság természetes velejáróinak tartja. Megfigyelései szerint egy ilyen buborék kialakulásához a legjobb táptalajt az olyan időszakok teremtik meg, amikor hosszabb időn keresztül a viszonylag mérsékelt gazdasági növekedés alacsony inflációval párosul. Mivel a jelenség a gazdaság és az emberi természet természetes velejárója, ezért azok a jegybankárok, akik azt hiszik, meg tudják gátolni kialakulásukat, nem a valóságban élnek - fogalmazott Greenspan.

Economx
Economx

Ez is érdekelhet