A rekord alacsony szinten stagnáló kamatlábak és a szigorodó szabályozási környezet egyaránt sújthatja a globális pénzpiaci alapokat, amelyek jövőre akár a kezelésük alatt álló több ezer milliárd dolláros vagyon harmadáról is kénytelenek lehetnek lemondani - írja a Financial Times.
A készülő európai és amerikai szabályozás szerint a pénzpiaci alapoknak le kellene mondaniuk jelenleg alkalmazott fix árazásos modelljükről, s helyette egy, a kezelés alatt álló vagyon nettó nagyságához alkalmazkodó struktúrára kellene áttérniük. A pénzpiaci alapok ugyanis külföldön jellemzően egységenként egy dollárban, euróban, vagy fontban számolnak el a befektetőikkel. Ez a befektetési részvényekre (magyarul befektetési jegyekre) nézve nem minden esetben tükrözi az aktuális nettó eszközértéket, ami minimálisan fluktuálhat e körül az érték körül (ezt nevezik shadow, azaz árnyék értéknek).
Az iparág számos megszólalója szerint a pénzpiaci alapok közül számosnak problémát jelenthet majd az átállás, leginkább az alapba be- és kiáramló tőke kezelésekor. Ez a Moody\'s egyik szakértője szerint azt eredményezheti, hogy a tőke 30 százaléka is távozhat az ilyen konstrukciókból, főleg a kis és közepes méretű alapok esetében.
Ez különösen rossz időszakban érheti az iparágak, hiszen a rekord alacsony európai, amerikai és japán kamatok mellett már amúgy is nehézkessé vált a működési költségek kitermelése. A nullához közeli kamatszintek mellett ugyanis azok az eszközök, amelyekbe eddig fektettek - nagy biztonságú, rövid lejáratú hitelpapírok, rendkívül magas likviditással - nem hoztak annyit, hogy az alapok költségeinek ráterhelése után is maradjon hozam a befektetőknek.
Pénzpiaci alapokban HSBC becslése szerint jelenleg mintegy 2,7 ezer milliárd dollárnyi tőke parkol az Egyesült Államokban, ez már jelentős csökkenést jelez a 2009-es 4 ezer milliárd dollárhoz képest.
Hogy biztosítsák az alapok kellő likviditását, a javasolt európai szabályozás szerint ráadásul az alapoknak 3 százaléknyi készpénzt kell tartaniuk, ami szintén nem termel hozamot. Az Egyesült Államokban viszont az alapból való pénzkivételt korlátoznák bizonyos ideig, hogy ne legyen probléma a likviditással. Bár mindkét kezdeményezés elvileg üdvözlendő, de mindkettő a befektetési forma további népszerűség vesztéséhez vezet.
A pénzpiaci alapok eszközeinek zsugorodása ugyanakkor az iparágon túlmutató problémákat is okozhat. Számos bank és pénzintézmény biztosítja rövidtávú likviditását ilyen típusú alapokon keresztül, de nem csak a pénzügyi szektor, hanem a reálszféra is használja ezeket a forrásokat.
