Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Napi Gazdaság keddi számának cikke
Múlt csütörtökön már csak 4925 milliárd forint volt a külföldi befektetők magyar állampapír-állománya, pedig egy hónapja még 5000 milliárd forint körül volt az érték − derül ki az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) friss statisztikájából. Mindeközben a tízéves kötvények másodpiaci hozama 6,4-ről 5,8 százalékra csökkent. Vagyis a jelek szerint a külföldi szereplők helyét zökkenőmentesen átvették a hazai befektetők, ráadásul a tömeges kötvényeladás a forint esetében sem hozott komoly botlást, hiszen 300 felett rendre visszafordult a magyar deviza gyengülése.
A fenti folyamatok okára már néhány hete rávilágított a The Economist cikke, amely aszerint rangsorolta az országokat, hogy mennyire vannak kitéve a források elapadásából eredő kockázatoknak. A vizsgált feltörekvő országok közül a megállapítás szerint csak Szaúd-Arábia, Algéria, Kína és Oroszország tűri jobban a jelenlegi válságot, mint Magyarország. A brit gazdasági hetilap elemzése szerint a folyó fizetési mérleg magas hiánya mellett elsősorban a rövid távú folyamatok befolyásolják egy ország sérülékenységét, minél nagyobb egy ország rövid lejáratú külső adóssága a kormányzati tartalékokhoz viszonyítva, annál nehezebben áll ellent a tőkekivonásnak. Emellett a hitelnövekedés üteme és a pénzügyi rendszer nyitottsága is befolyásolja a sokktűrő képességet.
A fenti négy faktort a The Economist egy mutatóba sűrítette, ennek alapján Törökország, Kolumbia és a Dél-afrikai Köztársaság szenvedheti meg leginkább a tőkekivonást a feltörekvő piacokról. A kelet-közép-európai régióban Lengyelország és Románia is sokkal sérülékenyebb, mint Magyarország. Egyelőre a zloty és a lej sem érezte meg a befektetők kockázatvállalási hajlandóságának csökkenését, azonban a szakemberek egy része nem tartja kizártnak, hogy a török, az indiai, az indonéz és a latin-amerikai piacok után a feltörekvő Európa lehet a következő célpont. Az elemzők szerint a Fed múlt heti döntése egyelőre időt adott a piacoknak, hiszen az amerikai jegybank a várakozással ellentétben nem csökkentette havi 85 milliárd dolláros eszközvásárlási programjának keretösszegét, így továbbra is változatlan ütemben ömlik a piacra az olcsó pénz, ami a magas hozamú befektetéseket keresi, ebből pedig a feltörekvő országok profitálnak.
Törökország esetében a lap újságírói adatokkal is alátámasztják, miért a legsérülékenyebb: a folyó fizetési mérleg hiánya a GDP 6 százaléka, a rövid távú adósságszolgálati kötelezettség a kormányzati tartalékok másfélszerese, a hitelállomány növekedése pedig 2009 óta erőteljesebb volt, mint bármelyik másik feltörekvő országban. Ezekre a kockázatokra reagálva a líra az év eleje óta már 13 százalékot zuhant a dollárral szemben, de a The Economist szerint itt még nincs vége a török eszközök vesszőfutásának.
Napi grafikonok
