Tavaly novemberben lépett hatályba az első európai szabályozás a nem kívánatos esésre játszó (short) értékpapír-ügyletekről, ezt a szabályozást Magyarországon is közvetlenül alkalmazni kell - emelte ki Wermeser Zsolt, a PSZÁF piacfelügyeleti területének ügyvezető igazgatója. A szakember szerint korábban a válság alatt több tagállamban felvetődött valamilyen szabályozás igénye, de a nemzeti hatóságok önállóan keveset tudtak tenni.
A szabályozás értelmében szükség esetén a hatóságok egyrészt betilthatják a fedezetlen short ügyleteket, másrészt bejelentésre kötelezhetik a cégeket. Magyarországon eddig korlátozásra nem került sor, azonban öt hónapja bizonyos értékhatár felett bejelentési és közzétételi kötelezettségük van a befektetőknek. Nyilvánosságra hozni csak a részvények esetében kell a nettó short pozíciót a teljes részvénymennyiség 0,5 százaléka felett, bejelentési kötelezettség azonban az állampapírok és a CDS-ek shortolása esetén is van.
A PSZÁF-hoz eddig öt hónap alatt több mint kilencven bejelentés érkezett, melyből kicsivel több mint tíz érte el a közzétételi kötelezettség szabályait - mondta Wermeser. A legtöbbet az OTP Bank Nyrt. részvényeit shortolják, a két legjelentősebb piaci szereplő pedig a Linden Advisors és a Lansdowne Partners. A magyar felügyelet tapasztalatai szerint jellemzően amerikai és angol hedge fundok aktívak, melyek más európai országokban is short pozíciókat vesznek fel, máshol is jellemző a bankrészvények esetében a bukásra játszás, vagyis az OTP nem lóg ki a nemzetközi sorból.
Az állampapírok esetében a piacon lévő mennyiség 0,1 százaléka felett kell bejelenteni a tranzakciókat, de nincs közzétételi kötelezettség. Forintban ez azt jelenti, hogy 17 milliárdos tranzakciótól felfelé kell tudatni a felügyelettel az ügyletet. A kilencven feletti bejelentés nagy része részvényekre vonatkozott, azonban van már információnk állampapírok shortolásáról is - hangsúlyozta Wermeser Zsolt.
A PSZÁF ügyvezető igazgatója szerint megfigyelhető volt, hogy a szabályozás bevezetése előtt sokan zárták short pozícióikat, ami részben annak köszönhető, hogy zárták fedezetlen ügyleteiket, illetve nem akarták nyilvánosságra hozni pozícióikat. Wermeser Zsolt szerint a fedezetlen short ügyletek betiltására azért volt szükség, mert ezek a tranzakciók egyrészt elszámolási, másrészt jogi és etikai problémákat okoznak.
