Egyelőre nem durva a nyomás az állampapírpiacon, ugyanakkor pár kedvezőtlen folyamat már látszik az év eleje óta. Ilyen például, hogy leváltunk a pozitív régiós trendről, elemzők szerint azért, mert nálunk extra kockázatok jelentkeznek. Másfelől a kamatvágások kezdenek olyan szintet elérni, hogy erősen megnő a hozamgörbe meredeksége: a rövid oldalon a gyenge forint ellenére is kamatcsökkentést áraznak, míg a bizonytalanság egyre erősebben jelentkezik az éven túli lejáratoknál. Elemzők szerint ráadásul a folyamat itt nem áll meg.
A továbbiakban is folytatódhat ugyanis az az egyébként most újszerű tendencia, hogy gyors ütemben válik egyre meredekebbé a hozamgörbe − véli Árokszállási Zoltán, az Erste szakembere. Jelenleg a 3 hónapos kincstárjegy és a 10 éves kötvények között 180 bázispont a hozamkülönbözet, miközben ez az arány két hónapja még 70-80 bázispont volt. Ez annak tudható be, hogy a forint utóbbi hetekben mutatott látványos gyengülése nemhogy nem mozgatta meg a rövid oldali hozamokat, hanem azok még lejjebb is kerültek. Sőt − teszi hozzá Árokszállási −, a határidős rövid kamatlábak is süllyednek, vagyis itt sem jelentkezik a gyengébb árfolyam.
Napi Gazdaság, Kummer János
Ez viszonylag új fejlemény, tavaly ilyen gyenge árfolyamon még kamatemelést árazott volna a piac, ám most a befektetőknek is egyértelmű, hogy a jegybank és a gazdaságpolitika tolerálja a forint mostani szintjeit, ezért mindenki a kamatvágások folytatását várja. Az Erste szakembere szerint limitált, hogy meddig mehetnek még lejjebb a rövid kamatok, de azt elképzelhetőnek tartja, hogy a hozamkülönbözet hamarosan 200 bázispont szélesre táguljon. Inkább a hosszú oldalon várható a további emelkedés, ami az utóbbi hetekben egyébként felgyorsult. Árokszállási szerint ezt a kockázati árak emelkedése okozza, amit jól mutat, hogy az indikatív 5 éves cds-felárunk is fölfelé megy. Bár a változás nem drasztikus, az egyértelmű, hogy a piac nem bízik a magyar gazdaságpolitikában, a 3-5-10 éves szegmensben érezhető hozamemelkedés a növekvő kockázatoknak szól.
Ciprusi hatás
Ráadásul most nemcsak hazai események miatt nő a kockázati prémium, a külső környezet is borongós. Úgy néz ki, Ciprus könnyen kockázatérzékennyé teheti a befektetőket, bár egyelőre ennek sem súlyos a hatása, hiszen a szigetország válságának kirobbanásakor Magyarországon pont mérséklődtek is kissé a hosszú oldali hozamok. Árokszállási még hozzáteszi, a görbe mostani meredeksége azért nem extrém, ha négy-öt éves idősort nézünk, volt már példa ilyen széles hozamspreadekre, a folytatás viszont nagyban függ a kormány hitelességétől, az MNB kamatpályájától és a nemzetközi fejleményektől.
Valóban fontos lesz, hogy a jövő héten mit kommunikál a jegybank − mondja Samu János, a Concorde elemzője. Szerinte az MNB egyébként be tudna avatkozni, hogy laposabb legyen a görbe, ha például azt jeleznék, hogy kicsit konzervatívabb irányba áll a monetáris politika. Ez esetben a hosszú oldali hozamokat egyszerűen a túl magas kockázati felár mérséklődésével lejjebb tudnák hozni, másfelől a rövid oldalon is kiárazódnának a kamatvágási várakozások. Jelenleg 4,25 százalékos alapkamatot áraz a piac hat hónapos időtávon, Samu szerint ha ez teljesül, akkor valószínűtlen forinterősödésre számítani. Ekkor a 300 fölötti régióban ragadunk, sőt, ha romlik a nemzetközi környezet, akkor még erről a szintről indulna be a gyengülés. Ebből következik egyébként − teszi hozzá Samu −, hogy egy óvatosabb MNB a forintot is támogathatná.
Napi grafikonok
A hosszú oldalon a Concorde szakértője szerint is a bizonytalanságot, illetve hagyományosan az inflációs félelmeket árazzák a befektetők. Mivel az utóbbi éppen enyhül Magyarországon, ezért alapvetően a meredekség durva elbillenésére nem kell felkészülni.
Dollárkötvényekben is árazzák a bizonytalanságot
Egyértelműen országspecifikus történet ringatja most a hozampályát, hiszen tavaly még együtt mozogtunk a csehekkel és a lengyelekkel, idén viszont egyértelműen leváltunk a régiós trendről − mondta el Pálffy Gergely, a Buda-Cash devizaszakértője. Ez a 10 éves benchmarknál érződik legjobban, míg itt 35-40 bázispontot ereszkedtek a régiós hozamok, nálunk majdnem ekkorát, átlag 30 bázispontot emelkedtek.
Érdekes, hogy nemcsak a forintban, hanem a dollárkötvényekben is árazzák a bizonytalanságot. Az 5 éves dollárkötvényünk másodhozama csaknem 60 bázisponttal nőtt az idén, márpedig a cds-felárunkat ebből származtatják, ezért ebben is jelentkezik a bizonytalanság. Jelenleg az ötéves átlaga körül mozog a cds, 348 pont körül, ez egyébként még jócskán elmarad az egy éves (405 bázispontos) átlagtól.
Az említett hazai okok miatt Pálffy szerint további emelkedés várható a 10 éves hozamok esetében, főleg mivel folytatódni látszik a meredek kamatvágási sorozat. A határidős kamatmegállapodások azt árazzák, hogy júliusig 4,25−4,5 százalék környékén érjük el a kamatpálya alját, miközben a piacon vannak olyan várakozások, miszerint 3,75−4 százalékig is lemehetünk. Ez biztosan még meredekebbé tenné a hozamgörbét és megmozgatná a forintot is.
Pálffy egyébként technikai okokat is lát a forintgyengülés mögött, például hogy 303−305-ös szinteken rengeteg euró/forint short stopot ütöttek ki, ezért ragadtunk most a 305−307-es szintek közelében. A Buda-Cash szerint komoly ellenállások a 310-es szint körül lehetnek, ha ezt most tesztelné a kurzus, utána 317 forintig is elrepülne.
Az elemző megemlíti a makrogazdasági hatásokat is. Az egy dolog, hogy a gyenge forint miatt romlik a devizahitelesek jövedelempozíciója, emellett jellemzően a 10 éves benchmark hozamokhoz vannak igazítva a beruházási hitelkamatok − mivel most ezek is emelkednek, a nemzetgazdaság szempontjából oly fontos beruházási környezet is romlik.
