Titkos, hogy kik a magyar állampapírok legnagyobb vevői

− A december végén publikált idei finanszírozási tervben 400 millió eurónyi PEMÁK-értékesítéssel számoltak az egész évre, ezt már jelentősen felülteljesítették, hiszen február végéig 1,1 milliárd eurónyi fogyott a kötvényből. Számítottak ekkora sikerre?

− Nem számítottunk rá, normál esetben ez egy kisbefektetőknek szánt értékpapír, a februári adat is ezt mutatja, hiszen a 104 millió eurós értékesítésből 38 milliót a háztartások vettek meg.

− Állami tulajdonú intézmények vettek jelentős tételt?

− Nem, nyugodtan kijelenthetjük, hogy ők ebből a papírból nem vettek.

− Az ÁKK mennyire tudja nyomon követni a kötvények útját azt követően, hogy egy intézményi befektető megvásárolja?

− Jelenleg nyolc forgalmazó értékesíti a PEMÁK-ot. Valamennyit köti az értékpapírtitok, azaz egy-egy konkrét befektetőre vonatkozóan nem ad és nem is adhat ki információt alapesetben. Ennek megfelelően csak arról küldenek tájékoztatást a kibocsátó képviselőjének, vagyis az ÁKK Zrt.-nek, hogy a forgalmazói szerződésben rögzített főbb befektetői csoportok mekkora mennyiségben vásároltak ebből az euróban kibocsátott állampapírból. Ezek a csoportok a következők: devizabelföldi intézményi befektető, devizabelföldi magánszemély, illetve devizakülföldi intézményi befektető, devizakülföldi magánszemély. A kötvényeket korlátozás nélkül lehet adni-venni a kibocsátást követően, illetve a forgalmazók folyamatosan visszavásárlási árat jegyeznek a befektetők felé. Ebben a rendszerben csak akkor szerzünk tudomást a változásokról, ha a kincstárban visszaváltják a PEMÁK-ot, mivel ebben az esetben csökken a piacon lévő állomány. Ettől eltekintve nem tudja az ÁKK Zrt. nyomon követni a kötvények útját.

− A nagy vásárlókkal kapcsolatos pletykák akkor indultak el, amikor január közepén előbb 600 millióról egymilliárd euróra emelték az első sorozat keretösszegét, majd három nap múlva ez is elfogyott. Az kijelenthető, hogy vélhetően egy vagy több nagy szereplő vette a kötvényt azokban a napokban?

− Igen, de ennél többet nem árulhatok el.

− Lehet tudni, mekkora volt a legnagyobb egy szereplő által megvett mennyiség?

− Nem szeretnénk a havi forgalomnál részletesebb statisztikákat közölni. Ebből az látszik, hogy januárban nagy volt a forgalom, ami adott esetben koncentrálódhat is néhány szereplőre.

− Legalább azt meg tudja erősíteni, hogy voltak százmillió eurós nagyságrendű tételek?

− Igen, voltak.

− Az természetes egy új termék esetében, hogy a kezdeti felfutás után alábbhagyott a lendület, vagy az is szerepet játszik ebben, hogy az eurózóna inflációjának csökkenése miatt a második sorozat már alacsonyabb kamattal került a piacra?

− Lehet, hogy mindkettő szerepet játszik. Az biztos, hogy a piaci viszonyok változása miatt egy esetleges újabb sorozat még alacsonyabb hozammal kerülne a piacra, hiszen az eltelt időben történtek alacsonyabb kamatprémiumot indokolnak.

− Vagyis akkor nem csak az infláció miatt lenne alacsonyabb egy új sorozat kamata, hanem a 2,5 százalékos prémium is csökkenne?

− Igen.

− Nagyon közel van a második 500 millió eurós sorozat vége, hiszen mindössze 50 millió euró maradt belőle február végére. Született már arról döntés, hogy ezt rábocsátás vagy új sorozat követi majd?

− Ezt most egyértelműen nem tudom megmondani, éppen a megváltozott piaci körülmények miatt valószínűbb, hogy új sorozat lesz.

− A PEMÁK piacra dobása mennyiben szolgálta azt a célt, hogy egy esetleges devizakötvény-kibocsátás előtt teszteljék a piacot?

− Mi nem gondoltuk, hogy egyáltalán nincs kereslet a magyar devizakötvényekre. Abból kiindulva bíztunk a devizakötvény-kibocsátás sikerében, hogy a külföldiek 2010 óta mind forintban, mind devizában ismét nagy mennyiségben vásárolták a magyar állampapírokat. A PEMÁK nem tesztelésre való, hanem egy olyan piacot céloz meg, ahol eddig nem volt jelen a szuverén kibocsátó.

− Szintén a kibocsátási tervben fogalmazták meg azt a célt, hogy a devizaadósság aránya legfeljebb 45 százalék legyen a teljes adósságon belül. A PEMÁK nem várt sikere és a 3,25 milliárd dolláros devizakötvény nem veszélyezteti ezt a célt?

− Már volt több jelentős devizalejáratunk, az IMF felé is törlesztett az ország és volt egy egymilliárd eurós lejárt kötvény is. A devizafinanszírozást az év egészében érdemes vizsgálni, úgy pedig csak a lejáró adósság finanszírozását szolgálják az új kibocsátások.

− Az elmúlt napokban szóba kerültek \"egzotikus\" devizák is lehetséges kibocsátásokkal kapcsolatban, az ÁKK vezérigazgatója Oroszországot, Törökországot és Dél-Koreát említette lehetséges piacként. Mennyire komolyak ezek a tervek?

− Tavaly Töröcskei István vezérigazgató több országot is végigjárt, hogy felmérje a lehetőségeket, ezeknek az értékelése jelenleg is folyamatban van. Mindenképpen azt akartuk, hogy egy nagy kibocsátással indítsuk az évet, ami azt sugallja a piacnak, hogy Magyarország idei finanszírozása rendben van.

− Ezek a kibocsátások nagyságrendileg mekkorák lehetnek?

- Néhány száz millió eurósak, ezek csak kiegészítő lehetőségek. Fontos, hogy ezekben legyen valami rendszeresség, ne csak egyszeri alkalmak legyenek, és akkor ez később egy szélesebb befektetői kört jelenthet.