A fizetőeszköz mesterséges gyengítése azonban ingoványos talajnak bizonyulhat, hiszen kiszámíthatatlan, milyen következményekkel járhat, ha ezt a gyakorlatot az országok sorra követni kezdik. A leértékelési versenyt azonban nem lehet megnyerni. Tény, hogy a gyenge deviza élénkítően hat az exportra, ugyanakkor a pénzkínálat növelése felpörgetheti az inflációt. Emellett minél jobban sikerül egy adott országnak a leértékelés, annál többen szállnak be a versenybe, csökkentve ezzel az eredmény hatékonyságát. Ezt támasztja alá, hogy a rövidesen érkező új angol jegybankelnök hírére már több mint 6 százalékkal gyengült a font az éve eleje óta, és a csehek is megtették az első lépéseket a korona gyengítése felé.
Mivel a nyilatkozatok alapján az eurózóna egyértelműen nem szimpatizál a mesterséges gyengítés eszközével, a deviza befektetéseken belül leginkább az euró eszközöket ajánlja Horváth István.
Az elmúlt hónapokban Magyarországon is jól megfigyelhető volt, hogy a gazdaságpolitika a korábbi évekre jellemző átlagos árfolyamhoz képest gyengébb szintet támogat. Míg 2005-2008 között a 267-es, majd a válságot követően a 281-es átlagos euró volt jellemző, addig az elmúlt hónapokban már a 290 fölötti árfolyamsáv alakult ki. Az elmúlt hetekben pedig már a 300 fölötti euró árfolyam lehetősége is egyre több alkalommal felmerült. Magyarországot tekintve a gazdaság szempontjából húzóerőt jelentő külkereskedelemnek kedvező a gyengébb árfolyamszint. Figyelembe kell azonban venni a hazai sajátosságokat is, hiszen a forint gyengítése egyben növeli a devizaadósságunkat, és a devizahitelek miatt a háztartások egy jelentős részére is további terheket ró.
