Joaquín Almunia versenyügyi biztos korábban is azt javasolta az Európai Bizottságnak, hogy a származékos piacokon az egyesüléssel kialakuló kvázi monopolhelyzet miatt akadályozzák meg a fúziót.
A Financial Timesnak nyilatkozó vezető beosztású uniós források szerint a bizottság ülésén parázs vita alakult ki az Almuniát támogató többség, illetve a globális piacon \"európai bajnokok\" születését támogató elszánt kisebbség között.
Az FT korábbi információi szerint a döntést meghozó 26 biztosból csupán hat osztotta a börzék azon nézetét, miszerint a javaslatnál indokolatlanul hagyták figyelmen kívül a tőzsdén kívüli (OTC) származékos ügyleteket.
Az EU történetében aránylag ritka, hogy versenyjogi megfontolásból elkaszálnak egy egyesülést, a szerdai döntés a 22-ik ilyen alkalom. Az EU-s határozat szinte napra egy évvel a globalizálódó iparági környezettel indokolt, a világ legnagyobb tőzsdéjének létrejöttével kecsegtető fúzió bejelentése után érkezett.
A Deutsche Börse és az NYSE Euronext úgy tűnik rosszul mérte fel a szabályozó hatóságok ellenállását a piaci koncentrációval szemben. Míg az amerikai vizsgálaton az ügylet még átment - szemben a Nasdaq OMX, illetve az IntercontinentalExchange NYSE-re tett ellenajánlatával -, az európai döntés viszont egy további fontos tényezőre is rávilágít.
Brüsszel álláspontja szerint ugyanis az európai származékos piac teljesen egyedi, szemben azzal az iparági állásponttal, hogy a verseny fokozódásával a derivatív termékek kereskedése is egyre globálisabb.
Ugyan az elmúlt időszakban több börzefúzió is kútba dőlt, a Deutsche Börse-NYSE ügylet kútba dőlésével a figyelem ismét Londonra irányulhat, ahol több ügylet is érlelődik.
A londoni értéktőzsde (LSE) ugyanis éppen exkluzív tárgyalásokat folytat az LCH.Clearnet elszámolóház felvásárlásáról, míg a londoni fémtőzsde is jelezte tavaly év végén, hogy több érdeklődő is megkörnyékezte. Utóbbi kapcsán a piaci pletykák leginkább a chicagói CME csoportot és az IntercontinentalExchange-t (ICE) hozták hírbe potenciális vevőként.
