Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Ami ugyanakkor a szakember pozitívnak értékelte a lépésben, hogy ez talán végre olyan jelzés, amely ráébreszti a politikusokat, hogy intenzíven és józanul kell foglalkozni a problémákkkal. Az eddigi megoldási javaslatokról az elmúlt 2 év bebizonyította, hogy a megtett intézkedések elégtelenek. Az egyre nagyobb védernyő nem lehet megoldás, komoly intézkedések a költségvetések restrukturálására még mindig nem történtek. Heinrich Schaller komoly szankciókat sürgetett a megállapodást be nem tartókkal szemben.
A Bécsi Értéktőzsde elnöke szerint ilyen helyzetben a tőzsdék alapvetően megszenvedik a helyzetet, ám a kisebb börzék - miként Bécs és Budapest - még rosszabbul járnak, miután a befektetők először ezekről a piacokról távoznak. E tekintetben érdekes az a tény, hogy a vállalatok likviditási helyzete ma már jobb, mint 2009-ben, ráadásul komoly hatékonyságnövelő és költségcsökkentő programokon vannak túl - tehát döntően meglépték azokat a lépéseket, amelyeket most az államoktól várhatnánk. A befektetői oldal bizonytalanságát jól mutatja a piaci volatilitás, ám hosszabb távon - épp a restrukturáláson túlesett cégeknek köszönhetően - optimisták lehetünk.
Schaller szerint a piacon elvben pénz is van, ám a befektetők ahelyett, hogy a cégekbe fektetnék azokat, vagy ülnek a tőkén, vagy például aranyba feketik.
Ne csak tőkében gondolkodjunk
Fontos, hogy ne pusztán külső tőkében gondolkodjunk, ám ez nem jelentheti a tőkepiac jövőjének megkérdőjelezését. A vállalatok tőkefelvételére továbbra is a tőzsde marad a legmegfelelőbb mód. Ha attól tartunk, hogy a bankok az új tőkemegfelelési szabályoknak köszönhetően sokkal kevésbé tudnak majd részt venni a vállalati finanszírozásban, megintcsak a tőkepiac lehet a megoldás. Egy erős tőkepiac felerősíti a versenyt a vállalatok között, a cégek fejlesztenek, beruháznak és innovációkkal lépnek előre. Csak a tőzsdén keresztüli privatizációk garantálhatják, hogy az adott cég abban az országban marad, ahol a magánosítás előtt működött.
A tőkepiacok fejlődése szorosan kapcsolódik a gazdaság növekedéséhez. A bécsi tőzsdéről készült tanulmány szerint a tőkepiac 2003 és 2008 közötti fejlődése 3 milliárd euró GDP-hatást és összességében 47 500 foglalkoztatási évet eredményezett - teljes munkaidős foglalkozással számolva.
A Tobin-adó nem éri el a célját?
Schaller szerint az uniós szabályozás túl aprólékos mind a bankok, mind az értékpapír-piacok esetében - sem a Bázel III-as szabályozás, sem a Mifid nem igazán segít abban, hogy a finanszírozást ellenőrzött piacokon tartsák. A pénzügyi tranzakciós adóról a szakember elmondta, mindeddig nincs olyan számítás, amely szerint ez az adó elérheti a célját: az általa okozott kisebb forgalom mellett az árfolyamkilngés jóval nagyobb lehet. Az adónak köszönhetően magasabb tőkeköltségek lesznek, s ez visszafoghatja a beruházásokat. Az adó csak akkor érheti el a célját, ha minden piacon egyforma szabályokkal találkozunk.
Ha a lakosságot a tőkepiacról kérdezzük, a megkérdezettek alig 5-6 százalékának vannak megfelelő ismeretei - hívta fel a figyelmet a szakember. Ha nem lépünk előre e téren, akkor 10 év múlva ismét azt hallhatjuk, hogy a tőkepiacok rosszak - mondta Schaller.
