A Napi Gazdaság hétfői számának cikke
Első ránézésre éves összehasonlításban 60 százalékkal, 152,9 milliárd forintra javult a jelentéseiket eddig közzétevő A kategóriás tőzsdei társaságok első negyedéves összesített nyeresége. (Az E-Star lengyel akvizíciója miatt halasztotta május 31-re beszámolóját.) Ezzel gyakorlatilag a 2008-as válság előtti esztendő magasságába tornázták volna vissza magukat a tőzsdei cégek, ám a kép igencsak csalóka. A Mol eredményét kiszűrve ugyanis ötödével esett vissza a tavalyi azonos időszakhoz képest az összprofit.
Azaz gyakorlatilag − sarkosan fogalmazva − az időszak magas olajárának köszönhető a szép teljesítmény, ám a szomorú valóság az, hogy a banki, illetve ágazati különadók folytán érezhetően csökkent az érintett társaságok eredménye. A két bank esetében az OTP-nél még aránylag enyhe, 12 százalékos csökkenéssel szemben az FHB-nál közel 89 százalékos eredményromlás volt tapasztalható. Igaz, ebben több tényező is szerepet játszott. A bankadó, a tovább csökkenő kamatmarzs és a lakosság hitelfelvételi kedvének visszaesése mellett az Allianz Bank konszolidálásának költségei is rányomták bélyegüket az adózott eredményre. Ráadásul utóbbinak csak első fázisa zárult le, a következő lépések még a második és harmadik negyedévben is éreztetik majd hatásukat.
A legnagyobb tétel viszont tagadhatatlanul a bankadó volt az FHB esetében, hisz azt kiszűrve 22 százalékkal csökkent volna profitja a tavalyi első negyedévhez képest. A nagyobb szektortárs OTP-nél a pénzügyi szervezetek által fizetendő különadótól megtisztítva pont akkora, 12 százalékos javulást ért volna el a társaság éves összehasonlításban, mint amekkora elmaradást annak figyelembevételével mutat a profit.
A gyógyszergyártókál a fekete leves még csak most jön
A gyógyszergyártók aránylag sértetlenül úszták meg az időszakot, bár a válságadó egyelőre még nem is terhelte a szektort, az elvonások csak később lépnek életbe. A Telekom esetében viszont közel 39 százalékos visszaesés volt tapasztalható az átfogó eredményben. A 17,9 milliárdos adózott nyereség viszont (részben egy 1,4 milliárdos ingatlaneladás következtében) a hatmilliárdos telekomadót is figyelembe már 7,3 százalékos csökkenést takar éves összehasonlításban.
Az igazi húzóerőt így egyértelműen a Mol képviselte, amely közel ötszörözte nyereségét, a kitermelés mellett jórészt a készlet- és vevőkövetelések átértékelésén, illetve a táguló Brent/Ural árkülönbözetén.
A leglátványosabb javulást mégis a PannErgy könyvelhette el, bár a fő tevékenységnek számító geotermikus projektekből eddig üzemelő beruházások még alig hoztak valamit a konyhára. A 185 millió forintos nyereség oroszlánrészét az éppen értékesíteni tervezett műanyag csomagolóanyagokat gyártó PannUnion adta.
Az abszolút sereghajtónak a Synergon bizonyult, amelynél a Vidékfejlesztési Minisztérium, illetve a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság által felmondott szerződések 326 millió forinttal rontották az egyébként javuló árbevételt elkönyvelő cég eredményét.
