Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Keress pénzt, miközben valami jót is cselekszel - hasonló szlogenekkel adták el számos környezettudatosnak, társadalmilag felelősnek, fenntartható fejlődésre specializálódottnak vagy ökoalapnak nevezett alap jegyeit a múltban - írja a Handelsblatt.com. De amióta Japánban nagy atomkatasztrófa, reaktorolvadás fenyeget, és nem tudni, mi lesz a rengeteg sugárszennyezett tengervízzel, sok befektetőnek kell újragondolnia a dolgot, mert sok ökoalapban atomkonszernek részvényei is vannak.
A brit HSBC Climate Change nevű alapjában például nap-, szél- és vízenergián kívül az atomenergetikai iparágból is vannak részvények, illetve több olyan energiakonszerné, amelyek atomerőműveket is működtetnek. Egyikük egészen nagy hírnévre tett szert: úgy hívják, hogy Tokyo Electric Power Company, a Fukusimai, most már a csernobilivel azonos szinten értékelt atomerőmű üzemeltetője.
Még nehezebb a kérdés olyan esetekben, amikor az adott részvénytársaság csak indirekt módon érdekelt az atomenergiában. Erre hozza fel példának a lap a Siemenst, amely a fenntartható fejlődésre kihegyezett vállalati stratégiájával korábban elérte, hogy részvénye számos ökoalapba bekerüljön, sőt a Dow Jones Sustainability Indexben is szerepel. Pedig a zöldnek nevezett konszerntől egyáltalán nem idegen az atomenergia, nemrég lépett ki az Areva francia atomvállalattal létrehozott vegyesvállalatból, de csak azért, hogy máris újat hozzon létre az orosz Rosatommal.
A fenntartható fejlődésre alapozó szakma most felülvizsgálja, hogy a szédioxidkibocsátás-szegény energiatermelést lehetővé tevő, de veszélyesnek bizonyult atomenergiának van-e helye egy ökoalapban. Hasonló eset már történt, nem is olyan rég, amikor körülbelül egy évvel ezelőtt felrobbant a Mexikói-öbölben az olajfúró torony. Ezzel összefüggésben a zöld növénykével díszített logójú British Petrolt akkor azonnal kipenderítették a Dow Jones Sustainability Indexből és száműzték több hasonló profilú befektetési alapból is.
A németajkú országokban egyébként 2008 óta 73 százalékkal nőtt a nyilvános, fenntartható fejlődésre koncentráló alapok száma, tőkéjük pedig több, mint húszmilliárd euróra rúg.
