Figyelem, ez nem befektetési ajánlás, egyszerűen a technikai elemzés szabályait alkalmazzuk az adott termékekre, s a technikai elemzés, mint minden elemzési eszköz, néha fals jelzéseket ad.
Kezdjük a BUX-szal!
Elsőként a BUX indexet érdemes szemügyre venni. A magyar index a 2009. márciusi mélypont óta tavaly áprilisig töretlenül emelkedett, ekkor egy fej-vállak alakzat megfordította az emelkedő trendet, s az index a 20 000 pontos lélektani és technikai szintre hullott.
Azóta ez a szint többször is megállította esését, míg a 23 600-23 800-as zóna, az említett fej-vállak alakzat nyakvonala erős ellenállásként funkcionált, amely az emelkedésnek szabott gátat. Ezzel sávozás alakult ki, a sávozás inkább trendfolytató, semmint trendfordító alakzat, ez rossz jel a piac szempontjából, a technikai elemzésről szóló szakirodalom szerint a medvepiacokon a pánikeladási szakaszt előzi meg egy hosszú sávozó kereskedés. Azonban a világban jelenleg bikapiac van, s ez optimizmusra adhat okot.
Az elmúlt hónapokban a sávon belül egy másik támasz zóna is kialakult, 22 000 pont magasságában. Nagyjából itt húzódik egy emelkedő, jelenleg érvényes hosszútávú trendvonal is, s amíg ez nem törik, lehet rá remény, hogy az index felfelé hagyja el a sávot.
A mozgóátlagok közül a 200 napos ellaposodott, az 50 napos pedig hónapok óta ezt kerülgeti, megerősítve az oldalazó mozgás meglétét. A kereskedők egy ilyen helyzetben, nevezetesen sávozás esetén két dolgot tehetnek. Vagy megpróbálják lekereskedni a sávot, tehát sáv tetején eladnak, 23 600 és 23 800 pont között (persze stopot használva) és a sáv alján, 20 200 pont magasságában vásárolnak (jól látni a forgalom élénkülését a sáv széleinél). Mivel egy ilyen üzletnél elvileg a várható nyereség a sáv szélessége, itt 3600 pont, ezért egy 1/3 arányú kockázat/hozamú pozíció előállításához 1200 pontnyi stopot is lehet hagyni a pozícióra.
Mit kellene tenni?
Az ilyen fontos technikai szinteknél a konzervatív technikai elemzők akkor tekintik az adott termék árában a kitörést érvényesnek a sávból, ha 3 százalékkal a sávon kivül zár, ezért a stopot lehet úgy is beállítani, hogy 750 ponttal a sávon kívüli zárás esetén érdemes végrehajtatni, ami praktikusan nagyjából 24 500 pont feletti, illetve 19 500 pont alatti zárásokat jelentene. Első ránézésre ez soknak tűnik, de a kockázat a tőkeáttétel alkalmazásával nő egyrészről, másrészről a szakkönyvek ezt írják.
A másik lehetséges stratégia a sávból való kitörésre várni. Ez akkor következik be, ha a fentt említett két érték közül valamelyiket eléri záróértékben az index, s legalább három napig meg is tartja árát. Ekkor a sáv nagyságának megfelelő mozgás várható a sáv elhagyásának irányában. Ilyenkor kis kockázatú beszállási lehetőség a piacon a sáv szélének visszatesztelése, amikor néhány kereskedési napon, esetleg héten belül az index értéke visszatér az elhagyott sáv széléhez. A fent említett szélességű stop megbízások alkalmazása ilyenkor is ajánlott.
A grafikon a Markers grafikonrajzoló program segítségével készült.
Hamarosan visszatérünk a fontosabb magyar, illetve néhány nemzetközi részvény elemzésével...
