Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nem utal szélsőséges optimizmusra az OTP-részvények várható áremelkedésével kapcsolatban a bankrészvényekre nyitott határidős pozíciók alakulása.
December eleje óta ugyan közel 8 százalékkal drágultak a bankpapírok a Budapesti Értéktőzsdén, a részvényekre nyitott határidős pozíciók azonban eközben több mint 10 százalékkal csökkentek, 4,15 millió részvény helyett most már csak 3,69 millióra van ilyen típusú pozíció nyilvántartva.
Hüvelykujjszabályként ha egy emelkedő árfolyamhoz a nyitott kötésállomány csökkenése társul, az kedvezőtlen jel az adott termék várható áralakulását tekintve, ugyanis az elmélet szerint ilyen esetben az áremelkedést a korábban nyitott pozíciók likvidálása okozza, s nem érkezik friss tőke a piacra, amely támogatná a további drágulást.
Ilyen szempontból viszont kedvezőek a folyamatok a Mol-részvények piacán.
Az olajpapírra nyitott határidős állomány nagysága 10 százalékkal növekedett az említett időszakban a több mint 12 százalékkal emelkedő részvényárfolyamot tekintve.
Ez az előbbi gondolatmenet alapján kedvező az olajrészvények számára.
A Richter-részvényekből láthatóan kiábrándultak a szereplők, itt mintegy harmadával esett a nyitott kötésállomány a lefelé csorgó árfolyam mellett, az Egis-részvényeknél viszont pont ellenkező irányú folyamatok játszódtak le.
A leginkább határidőn finanszírozott cégek toplistáját továbbra is az econet vezeti, a társaság jegyzett tőkéjének változatlanul több mint 21 százalékára van nyitva határidős pozíció, a második helyen egyre duzzadó kontraktusszámmal az RFV áll, itt 9,4 százalékra nőtt ez az érték 7,77 százalékról.
A sorrendben ezután következő szereplők is ismerősek, a PannErgy és a Synergon.
Megjegyzendő, hogy utóbbi társaság esetében másfélszeresére duzzadt másfél hónap alatt a nyitott állomány.
