BUX 139495.62 1,36 %
OTP 44920 2,14 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Ennyit lehetett keresni a magyar állampapírokkal

Jó és rossz hírekkel is szolgálhatunk az itthon, forintban befektetőknek: a legtöbb tízéves befektetés hozama meghaladta az inflációt és egyes külföldi befektetésekét is. De van, aminek a közelébe sem értünk.

2010. december 29. szerda, 11:27

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

A Napi Gazdaság szerdai számának cikke

Félig üres vagy félig tele a pohár, ha az évszázad (évezred) első évtizedének végén visszatekintünk a tíz év alatt elérhető hozamokra. A BUX index ezen idő alatt csaknem háromszorosára emelkedett ugyan, de ez az eltelt idő és a kamatoskamat-hatás miatt évi 10,7 százalékos hozamnak felelt meg. Ez is csaknem kétszerese azonban az itthoni inflációnak. Az RMAX rövid és a MAX hosszú futamidejű állampapírindexek tanúsága szerint évi 8,1-8,6 százalék körüli hozamot lehetett elérni állampapírokkal, bár magánbefektetők esetében ebből ajánlatos levonni fél-egy százalékpontot évente.

Az említett indexek ugyanis nagybefektetői, intézményi árjegyzés alapján készülnek, az átlagpolgárnak ennél rosszabb feltételeket kínálnak a bankok vagy az államkincstár. Tovább bonyolítja a képet a 2006 szeptemberében bevezetett kamatadó is, így aztán az átlagember számára az állampapí­rok vagy - az ahhoz rendszerint és átlagosan nagyon hasonló szintű - banki kamatok nem sokat nyújtottak az infláció felett. Mindezek alapján körülbelül évi fél és egy százalékpont közöttire becsülhetjük az utóbbi tíz év átlagos kisbefektetői állampapír-reálkamatát, vagyis az infláció feletti részt.

Az amerikai és a nyugat-európai részvényindexek nem remekeltek különösebben az utóbbi tíz évben, leginkább stagnálásnak nevezhetjük, ami történt. Azt azonban hozzá kell tenni, hogy 2000 vége körül nem jártak messze addigi történelmi csúcsaiktól (közel volt például a dotcom-buborék teteje is), így akár pár évvel korábbi, akár pár évvel későbbi fordulópontot választanánk ki, ennél jobb eredményeket kapnánk. Ez azonban indexpontban értendő, a devizahatások tovább árnyalják a képet: a dollár negyedével lett olcsóbb tíz esztendő alatt, így az amerikai részvénybefektetések még rosszabb eredményt hoztak a forintban gondolkodóknak. Az euró (pontosabban 2000 végén még inkább csak az euró összetételének megfelelő devizakosár) értéke nem változott számottevően, a svájci frank viszont - amelyben nálunk eladósodni szoktak, nem befektetni - negyedével erősödött.

Tíz évvel ezelőtt Magyarországon még nem vagy alig szerepelt a befektetési horizonton - másképp fogalmazva a kutya sem foglalkozott - árupiaci befektetésekkel, de egzotikus tájak, mint a Távol-Kelet vagy Ázsia részvényeivel sem. A hazai kisbefektetők érdeklődése inkább később, körülbelül 2005-2006-tól élénkült meg ezek iránt, pedig a tíz évvel ezelőtti állapothoz képest magas, bőven két számjegyű nyereséget lehetett elérni árupiaci termékekkel éves szinten. Dollárban legalábbis, tehát a dollárgyengülés miatt le kell vonni a hozamokból körülbelül azok negyedét. Ekkor viszont már nem annyira kimagaslóan jobbak az általunk kiválasztott árucikkek hozamai, mint a BUX indexé.

Eidenpenz József
Eidenpenz József

Ez is érdekelhet