Az alapkezelők és más vagyonkezelők érdekvédelmi szervezete, a Bamosz harmadik negyedéves statisztikája szerint az úgynevezett intézményes megtakarítások (alapok, biztosítói díjtartalékok, pénztárak és egyéni megállapodások szerint vagyonkezelt portfóliók) teljes állománya szeptember végén 9 656 milliárd forintot tett ki piaci értéken.
A harmadik negyedévben a befektetési alapok vagyona 5,7 százalékkal, a többi vagyon 4,5 százalékkal nőtt, ami az előző negyedévinél nagyobb mértékű bővülés.
Mindebből 3853 milliárd forintra rúgott a pénztárak vagyona, aminek mintegy négyötöde volt a parlament és a kormány által halálra ítélt magánnyugdíjpénztáraknál. (A szervezet szerint a legutóbbi, június végi PSZÁF-adatokból kiindulva statisztikája a pénztári szektor 97 százalékát fedi le.)
Ami ezen vagyon megoszlását illeti, 29,1 százalék, tehát 1123 milliárd forint volt devizaeszközökben, vagyis ha ezt értékesítenék, az ekkora forintkeresletet okozna a devizapiacon. Ennek legnagyobb része, 24,77 százalék volt részvényekben, a többi sokféle más eszköz között oszlott meg.
Ami a másik neuralgikus pontot, a hazai részvényeket illeti, ezek aránya 8,34 százalék volt, ezek szerint 321 milliárd forintnyi kínálattal kell majd számolni a hazai tőzsdén valamikor a jövőben – melynek napi forgalma jellemzően 10-30 milliárd forint közötti, de ennek komoly hányadát is a napon belüli üzletek teszik ki.
